Miért negyedakkora a nyugdíjemelés, mint a nyugdíjasokat érintő infláció?

Vadai Ágnes (DK) azt kérdezte, miért negyedakkora a nyugdíjemelés, mint a nyugdíjasokat érintő infláció. Kiemelte: csupán 3 százalékkal korrigálták a nyugdíjakat, miközben a nyugdíjas fogyasztói kosár termékei 13 százalékkal nőttek. Milyen kormány az, amelyik arra használja a nyugdíjak értékállóságával összefüggő intézkedéseket, hogy csökkentse a nyugdíjak értékét? - vetette fel.

Megjegyezte, a kérdést eredetileg Varju László képviselőtársa akarta feltenni, ő azonban jelenleg nem kérdezhet, mert "az állampárt koncepciós perbe fogta" azután, hogy már kétszer legyőzte a Fideszt Újpesten és Angyalföldön. Nincs kétsége, hogy harmadszor is győzni fog március 23-án - jegyezte meg.

Fónagy János államtitkár szóvá tette a képviselő hevességét, majd úgy reagált: továbbra is megtévesztő kommunikációt folytat a nyugdíjak ügyében. A januári 3,2 százalékos emelést keveslik, míg a tavalyi hat százalékot meg sem említik - jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a nyugdíjas inflációt - a nyugdíjas fogyasztói kosárba tartozó termékek, szolgáltatások árnövekedését - 2,3 százalékkal meghaladó nyugdíjemelést hajtottak végre.

MSZP: mikor biztosít a kormány érdemi többletforrásokat az egészségügy számára?

Gurmai Zita, az MSZP képviselője a magyar egészségügy súlyos állapotát tette szóvá. Kevés pénz jut a gyógyításra, nagy a szakemberhiány, az ellátórendszer elavult, az orvosok és az ápolók túlterheltek. Ez a fideszes egészségügy tragédia - fogalmazott.

Kitért arra, hogy évente 60 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amelyek szűrésekkel és kezelésekkel elkerülhetőek lennének. Csaknem egymillió magyar embernek nincs háziorvosa, 210 ezer gyermeknek nincs saját házi gyermekorvosa. A kormány láthatóan nem tesz semmit a megoldásért - vélte. Mikor biztosítanak érdemi többletforrást az egészségügy számára? - kérdezte.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy amikor a szocialisták voltak kormányon, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az egészségügyre nincs több pénz, legfeljebb az évi 1500 milliárd forint hatékonyabb elköltésén lehet elgondolkodni a pazarlás és a párhuzamosságok megszüntetésével.

Eközben a mostani kormány 2500 milliárd forinttal növelte a kasszát. Kitért arra, hogy a baloldali kormányok elbocsátottak hatezer egészségügyi dolgozót, most azonban mintegy nyolcezerrel több orvos dolgozik. A kórházbezárásokkal szemben a jelenlegi kormány felújított 91 kórházat. A szocialisták elvettek egyhavi bért, ezzel szemben jelentősen nőtt az egészségügyi dolgozók, orvosok bére is, miközben kiiktatták a hálapénzt - sorolta.

Mi Hazánk: miért nem kapta meg minden vízügyi dolgozó az ígért béremelést?

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője azt tudakolta az energiaügyi minisztertől, miért nem kapta meg minden vízügyi dolgozó az ígért, 30 százalékos béremelést. Azt hangsúlyozta, az ágazatban alacsonyak a fizetések, ezért óriási a fluktuáció.

Czepek Gábor, a tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: az idei, 30 százalékos béremelést a következő években 12, majd 10 százalékos növelés követi. Megjegyezte, az új összegek kiszámításakor egyaránt figyelembe veszik a fennálló regionális különbségeket, a szakszervezetekkel kötött megállapodás tartalmát, valamint azt, hogy korábban összecsúsztak a bérsávok.

Az államtitkár megemlítette: már most 380 ezerről 500 ezer forintra nőtt a vízügyi területen az átlagbér. Az ötezerből 27 dolgozó nem kapott 10 százalékot elérő emelést, de a következő ütemben személyesen figyel arra, hogy "ezek a korrekciók megtörténjenek" - hangsúlyozta.