Miért nem dolgoznak a kismamák?

Kevés a gyermekgondozási szolgáltatás nemzetközi szinten is

Egy gyermek teljes munkaidős ellátása többe kerülhet, mint az egyetem, a hiányosságok pedig negatívan hatnak a nők munkaerő-piaci részvételére, a nemek közti egyenjogúságra, a gyermek fejlődésére, a munkahelyi termelékenységre, a családok és a társadalom jólétére - következtet a tanulmány. A fő problémát pedig nemzetközileg és Magyarországon is azt jelenti, hogy kevés lehetőséget kínálnak fel a három éven aluli gyermekek gondozására. A tanulmány magyar helyzetet bemutató fejezetének szerzője, Tardos Katalin azt írja: a legtöbb kistelepülés önkormányzata még az állami támogatások ellenére sem képes a bölcsődék finanszírozására. Ugyan rugalmasabb szolgáltatást nyújtanak a családi napközik, ez a forma sem népszerű az alacsony állami támogatás és az önkormányzatok vonakodása miatt.

A gyermekgondozási ellátás hiánya pedig gyakran megakadályozza, hogy a nők visszatérjenek a munkaerőpiacra. A statisztikai hivatal 2005-ben készült felmérése szerint éppen ezen okból, vagy az önerőből megoldható ellátás magas költségei miatt az inaktív és 15 évnél fiatalabb gyereket nevelő szülők 39 százaléka nem tudott visszatérni a munkaerőpiacra. A hátrányosabb helyzetű, falvakban élő anyák számára gyakran egyetlen megoldás marad: a gyermek 3 éves koráig a gyermekgondozási támogatásra támaszkodva otthon maradnak.

Az említettek hatására csökkent az anyák foglalkoztatási aránya: Magyarországon a 3 év alatti gyereket nevelő nők 11 százaléka dolgozik, az OECD tagállamaiban azonban átlagosan ez az arány eléri az 57 százalékot. A 3-5 éves gyermekek anyukái már valamivel kedvezőbb helyzetben vannak: 46 százalékuk foglalkoztatott itthon. Az OECD-átlagtól (61,8) azonban annak ellenére is elmarad Magyarország, hogy a gyerekek 90 százalékának biztosított az óvodai férőhely.

A nők foglalkoztatottsági aránya az 1990-ben mért 57,3 százalékról 2007-re 51 százalékra csökkent - derül ki a KSH adataiból.

Népszabadság/Edupress