Minden hatodik munkavállaló alkalmazása problémás

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az intézmény a munkaügyi ellenőrzések keretében november 15-ig 17.756 munkaadónál, 618.350 munkavállaló foglalkoztatását ellenőrizte. A munkaügyi előírásokat több mint 185 ezer munkavállaló esetében nem tartották be a munkaadók. Ezért 7.663 határozattal 2 milliárd 452 millió forintos bírságot szabtak ki részükre.

A fekete munka elleni fellépés érdekében, az idén júniusban országos célvizsgálatot indított az intézmény. Összességében 5.433 munkaadónál 19.920 munkavállalót foglalkoztattak jogszabályellenesen.
A jogszabálysértések döntő része a munkaszerződés, bejelentés nélküli foglalkoztatás volt. Az esetek kisebb részében külföldiek munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása, valamint színlelt szerződéssel történő alkalmazás volt a probléma. Az előbbi miatt 401 munkaadót vontak felelősségre 1124 munkavállaló, a második miatt 150 munkaadót 972 munkavállaló jogszabálysértő foglalkoztatásáért. Mindezért 3.540 határozattal 1 milliárd 182 millió forint bírságot szabtak ki.

A közbeszerzési eljárásban induló, augusztus óta az általuk minősített 1.835 cég közül háromnál volt kifogásolható a munkaügyi jogszabályok betartása. A közbeszerzési törvény szerint csak a rendezett munkaügyi kapcsolatokat fenntartó cégek juthatnak állami megrendeléshez.

Munkabiztonsági ellenőrzéseket több mint 17 ezer munkaadónál végeztek, 563.305 munkavállalóra vonatkozóan. Ennek során 2.929 munkavédelmi bírságot szabtak ki 11.741 munkavállaló előírásoktól eltérő foglalkoztatásáért mintegy 600 millió forint értékben.
Átfogó munkabiztonsági ellenőrzést három ágazatban tartottak.

A mezőgazdaságban az ellenőrzött munkaadók 98 százalékánál találtak munkavédelmi előírásszegést. Jelentős arányt képviselt a szabálytalanságok között az egyéni védőeszközök meghatározásának hiánya, üzembe helyezésének elmaradása, a védőburkolat kockázatértékelés nem kielégítő színvonala.

Az élelmiszeriparban az ellenőrzött munkaadók több mint 91 százalékánál találtak jogszabálysértést. Itt a kockázatértékelés, az egyéni védőeszközök hiánya, a védőburkolatok nem megfelelő kialakítása okozták a legtöbb problémát, valamint a gépek minősége és a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat hiánya.

Az építőipari vizsgálatokat főként a leesés elleni védelemre, a szállításra, az anyagtárolásra, a terhek emelésére koncentrálták. A vizsgálatok legfontosabb tanulsága, hogy az európai uniós tagság óta kötelező koordinátor alkalmazása, a biztonsági és egészségvédelmi terv készítése sok kívánnivalót hagy maga után.

Csalók és sikkasztók: főleg a pechesek buknak le