MSZOSZ kontra PM - tisztázták a 2006-os munkaügyi célokat

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanács ülést tartott Budapesten, ahol meghívott vendégként részt vett Veres János pénzügyminiszter abból a célból, hogy tisztázzák a kormány és a szakszervezetek álláspontját a 2006-os munkaügyi célkitűzésekről.

Az MSZOSZ részéről Wittich Tamás, szövetségi elnök elmondta: "a jövő év tekintetében igényeljük, hogy alacsony jövedelműek pozícióját javítsa a kormány, segítsék elő az adóterhek csökkentését".

Mint mondta, a korábban kormányzati szinten kitűzött 3,5 %-os reálbér-növekedés ugyan a versenyszférában bekövetkezett -sőt, magasabb is volt a kitűzött értéknél-, a fizikai munkát végzők esetén még mindig jóval alacsonyabb az előírtnál a reálbérek növekedési üteme. Kihangsúlyozta, hogy egyes ágazatokban -így főleg az építő-, és textiliparban- olyan alacsonyak a bérek, hogy az elmúlt időszak bérnövekedéséből semmit sem érezhettek az ott alkalmazásban állók.
Az elnök külön kitért az egyes régiók különösen nagy béreltéréseire, valamint a nők és férfiak közötti bérkülönbségekre, melyek külön célkitűzésként szerepelnek az MSZOSZ jövő évi indítványaiban. Beszédében elmondta továbbá azt is, hogy Magyarországon az Európai Unióban megszokott szinttől eltérően "a teljesítmény és a bérek között óriási eltérések tapasztalhatóak".
Wittich Tamás a szövetség 2006-os céljai között említette a jelenlegi kétkulcsos -áfa-szja-rendszer további csökkentését is. Mint mondta, "fel kell ismerni azt a tényt -a szlovák 19%-os kedvezőtlen minta alapján-, hogy az egykulcsos adórendszer nem jó", éppen ezért "jó lépésnek" tartják a kulcsok egységesítése helyett a csökkentést.
A minimálbér tekintetében jövőre két célkitűzésről számolt be a szövetségi elnök. Egyrészt az ún. "egykeresős" családmodellt alapul véve a minimálbér mértéke érje el legalább a létminimum értékét. Hozzáfűzte, hogy a minimálbér kontra létminimum mértéke jelenleg 83 százalék. Második cél, hogy legalább az átlagkereset 60%-át érje el a kormányzati szinten meghatározott minimálbér.
Beszédének befejező részében további megoldásra váró problémaként említette a "10 éve követelt sávos minimálbér-rendszer" kialakítását. Ennek érdekében 2006-ra kezdeményezni fogják a szakképzettségi szintnek megfelelő, legalább 3 szintű minimálbér-sávok törvényi meghatározását.

Dr. Veres János pénzügyminiszter a szakszervezeti célkitűzésekre adott válaszában elmondta, hogy "az alapvető irányelvekben egyetértés van a kormány és a szakszervezetek között". Ennek ellenére a minimálbér-célkitűzések kapcsán úgy nyilatkozott, "nem látom reális esélyét, hogy ezt elérjük, legfeljebb közelíteni fogjuk a 60 százalékos átlagkereset-mértéket".

A regionális különbségek csökkentésének kérdéskörében elmondta, hogy bár egyetért a szakszervezetek meglátásával, de tudomásul kell venni, hogy "nagyon hosszú folyamat lesz a különbségek csökkentése".
A természetbeni juttatásokról szólva Veres János így válaszolt a szakszervezet kétkedésére: "bizonyos körök kihasználják, hogy adófizetési kötelezettség és korlátok nélkül juttatásokat vesznek igénybe. Ezzel a lehetőséggel pedig viszonylag széles körben élnek vissza, így a kormány célja, hogy értékben is legyen korlátos az adómentes juttatási kör".

A pénzügyminiszter záró gondolataiban úgy fogalmazott, hogy "nem csak a reálbérek és az átlagbérek alakulására kell figyelni, hanem hogy mennyi munkahelyet tudunk teremteni és megtartani a jövőben". A "hosszútávon biztosítható célkitűzések kialakítása" érdekében pedig "nyáron és ősszel is fenn kívánja tartani a kormány a 2006-os munkaügyi változtatások kapcsán a társadalmi párbeszédet".

Garai Katalin