Munkaerőpiac: Elképesztő a borúlátás minden szektorban
A foglalkoztatottak 22 százaléka lényegében arra készül, hogy a járvány következtében elveszíti a munkáját - írja a Népszava. Az egészségügyben eközben a túlmunka, az oktatásban a digitális átállás okoz problémát.
Az aktív foglalkoztatottak majdnem fele - mintegy 2,1 millió ember - olyan területen dolgozik, amelyet már most érintenek a koronavírus-járvány negatív következményei.
Csupán az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a „rossz időket” várók aránya, az összes többi ágazatban viszont majdnem 100 százalék - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, ami a Népszava megbízásából készült.
A legrosszabb helyzetben egyértelműen a turizmus és vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány. Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog. Előbbiben a túlmunka jelent problémát, míg utóbbiban főként a digitális átállás.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar területén dolgozók közül a válaszadók 33-34 százaléka érzi magát veszélyben. A helyzet azonban ezekben a szektorokban is gyorsan még rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncokon.
Pillanatok alatt megváltozott a munkavégzés helyszíne is: az oktatásban saját bevallásuk szerint már az emberek 78 százaléka dolgozik távmunkában, a szolgáltató szektorban 39 százalék, de a turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is átállt erre a platformra. Hasonló az arány a kereskedelemben dolgozók esetében is.
Az egészségügy, az ipar és a mezőgazdaság esetében viszont csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya, ami a területek sajátosságaiból adódóan nyilvánvalóan nem is nagyon változik majd, hiszen beteget ellátni, vagy földet művelni nem lehet otthonról.
Csupán az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a „rossz időket” várók aránya, az összes többi ágazatban viszont majdnem 100 százalék - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, ami a Népszava megbízásából készült.
A legrosszabb helyzetben egyértelműen a turizmus és vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány. Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog. Előbbiben a túlmunka jelent problémát, míg utóbbiban főként a digitális átállás.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar területén dolgozók közül a válaszadók 33-34 százaléka érzi magát veszélyben. A helyzet azonban ezekben a szektorokban is gyorsan még rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncokon.
Pillanatok alatt megváltozott a munkavégzés helyszíne is: az oktatásban saját bevallásuk szerint már az emberek 78 százaléka dolgozik távmunkában, a szolgáltató szektorban 39 százalék, de a turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is átállt erre a platformra. Hasonló az arány a kereskedelemben dolgozók esetében is.
Az egészségügy, az ipar és a mezőgazdaság esetében viszont csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya, ami a területek sajátosságaiból adódóan nyilvánvalóan nem is nagyon változik majd, hiszen beteget ellátni, vagy földet művelni nem lehet otthonról.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Kulturális ajánló: Network