Munkahelyi pletyka - az éltető erő

Munkahelyi pletyka – az éltető erő 2004. január 20. " class="kapcsszoveg">Ember Zoltán A vállalati pletykálkodás nem szükségszerűen rossz dolog. Kutatók szerint egy vállalat imázsa sokkal inkább kerekedik ki abból, hogy miről pletykálnak a folyosón, mintsem a hivatalos közlésekből. hirdetés Napjainkra a pletykálkodás munkahelyi rehabilitációja elérte csúcspontját. Brit karrierkutatók szerint a pletykálkodás jobb teljesítményre ösztönözheti a dolgozókat: javítja a közérzetet, és segíthet fokozni a kreativitást. A közös sutyorgás, az értesülések megosztása azt az érzést erősíti, hogy tagjai vagyunk a kollektívának, összetartozunk, közösek az érdekeink. A jó pletykálkodás már-már művészet (főleg a mai semmire sem ráérő világban); alaposságot követel, teljes embert kíván, érettséget, nagy empátiát, kiváló kommunikációs készséget. Ezt a vélekedést erősíti Szvetelszky Zsuzsanna Pletyka című, összefoglaló jellegű monográfiájában, amelyben a szerző a pletykát egyenesen társadalom- és kultúraformáló tevékenységnek írja le, sőt az egyik legősibb viselkedésformának, mintegy a társas lény alapvetően közösségformáló ösztönének, biológiai funkciónak tételezi. A mobbing és a pletyka Sokan összetévesztik a pletykát a munkahelyeken tapasztalható módszeres kicsinálással, a mobbinggal. Pedig a kettő nem ugyanaz. Amíg a mobbing a pszichikai nyomásgyakorlás egyik eszköze, és így a rágalomhoz áll közel, a pletyka nem feltétlenül jelent rágalmazást. Tipikus munkahelyi mobbing például a hírbe hozott alkalmazott túlórára kényszerítése – a határidős feladatok késői kiosztásával, a nem-teljesítés esetére szóló kemény szankciók kilátásba helyezésével. A profi mobbingolók egyik alfaja a „mosolygó gyilkos", aki a nyílt lelki nyomásgyakorlást élvezettel kapcsolja össze a pajtáskodó, viccelődő stílussal. A pletyka és a mobbing közötti fő különbség, hogy "a pletyka valamit fenn akar tartani, a mobbing valamit meg akar semmisíteni" – írja Szvetelszky Zsuzsanna. A mobbing tehát olyan munkahelyi vagy egyéb intézményi (például iskolai) konfliktusokból létrejövő és tovább burjánzó pszichoterror, amelyből tudatos vagy nem tudatos jogsértések származhatnak. Mi viszi rá? A pletykafészket a külső és belső jutalom élteti. A frissen elhangzott pletyka jutalma (a pletykafészek "gázsija"): a meglepődés nyílt vagy leplezni próbált kifejeződése a hallgatóság körében. Figyeljük csak meg, hogy milyen elégedettség terül el gyakran a közlő arcán, ha azt könyvelheti el, hogy sikerült "újat mondania"! Jutalomnak számít az az érzés is, hogy egy kicsit változtatok a világ folyásán, ha csak annyival is, hogy valakinek a tudomására hozok valamit, aminek az ismerete befolyásolhatja az életét. A pletykafészek – az ideális munkavállalóMinden vállalatnál vannak "pletykakirályok", akiknek különös tehetségük van "megbízható" információk terjesztéséhez. Státusuk szilárdságának mértéke mindig attól függ, hogy híreiknek mekkora az igazságtartalma. „A jó pletykafészek bizonyos szempontból majdnem olyan, mintha napjaink álláshirdetéseinek szövege formálta volna egyéniségét" – írja Szvetelszky Zsuzsanna. Ha fellapoz az ember egy újságot, és beleolvas, milyen beosztottakat keres a cégek többsége, láthatja, hogy a leggyakoribb általános elvárások az alábbiak: az illető legyen kreatív, dinamikus, rugalmas és kommunikatív. A pletykafészeknek ma már néha jogosítványa is van, és szövegszerkesztő programot is tud kezelni. Ha a fenti szavak bizniszretorikai értelmében megfelelne az elvárásoknak, már nem is pletykafészek volna, hanem termékmenedzser, képviseletvezető vagy egyenesen ügyvezető igazgató.Az irányított pletyka előnyei és hátrányai A pletykálkodás további előnye, hogy bizonyos, szakmai szempontból fontos értesülések a hivatalos utat megelőzően juthatnak el hozzánk, ezzel sokszor helyzeti előnyhöz juttatva minket. Időben megtudhatjuk, kit léptetnek elő, lesznek-e leépítések, távollétünkben hogyan nyilatkoznak feletteseink a munkánkról. A pletykák tanulmányozása és a belőlük leszűrhető tanulságok az adott vállalatra vonatkozóan azonban csak egyik részét képezik a pletykológiának. A másik, nem kevésbé fontos rész az irányított pletyka tudományos megalapozása. Ez utóbbi természetesen fentről indul és valamilyen vállalati cél megvalósításának szolgálatában áll, de, mint ahogy erre felhívják a figyelmet a téma tudorai, óvatosan kell vele bánni, mert visszafelé sülhet el.Már-már klasszikus példává vált az az eset, amikor egy vállalatot meg akartak szüntetni, és elterjesztették, hogy a tulajdonosnak van még másik két, azonos profilú cége, amely átveszi az alkalmazottakat. Így akartak "megkönnyebbülési hatást" elérni. Amikor azonban kiderült, hogy a híresztelésnek nem volt semmi alapja, a vállalati kommunikáció – enyhén szólva – elvesztette hitelét.