Munkahelykilátások

ezt tükrözte a legutóbbi uniós csúcs brüsszeli tanácskozása (Nyugodt uniós csúcs - Figyelő 2006/13. szám). Ez a probléma azonban soha ennyire nem volt még ilyen bonyolult és nehéz, mint napjainkban. Idehaza a kormány közvetlen módon csak úgy tudna új munkahelyeket létrehozni, ha állami vállalatokat létesítene, vagy a közszféra létszámát növelné. Az első variánsnak nullához közeli valószínűsége van, a második esetében gyakorlatilag borítékolható a még csak nem is csekély csökkentés. Ami marad, az viszont túlnyomó részben magántulajdonban van. Ezen a területen azonban csak közvetett hatás jöhet szóba.

Figyelmeztető jelzés ráadásul a statisztikai oldaláról az a körülmény, hogy az elmúlt négy évben az ipari termelés folyamatosan és dinamikusan nőtt (nemegyszer kétszámjegyű bővülést produkálva), ez azonban a foglalkoztatási adatokon egyáltalán nem látszódott meg. A mezőgazdaságban sok minden megváltozhat az elkövetkező években, de egyetlen mondatot sem lehet hallani, semmilyen fórumon sem, amely azt prognosztizálná, hogy e téren a foglalkoztatás bővülése következne be.

Mindezek alapján az várható, hogy az igencsak jelentős munkahelybővülésnek túlnyomó részben a szolgáltatások terén kellene megvalósulnia. Ezen belül is szemmel láthatóan az idegenforgalomnak szánnak kiemelkedő szerepet. Az idegenforgalom nagy kincs, a vendégszeretetünket, a látnivalóinkat, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat adjuk el, amiből nem lehet úgy kifogyni, mint az ásványkincsekből. Itt is fontos azonban, hogy a lelkesedés óvatossággal és nagyon komoly megfontoltsággal párosuljon. Lehet ugyan wellnessberuházásokat támogatni, borturizmust fejleszteni, rendezvényeinket évről évre magasabb szinten megszervezni, ezek mind hasznos és jó dolgok, de ha ez nem jár együtt a turizmusban részt vevők és a vendégéjszakák számának növekedésével, akkor baj van. Ha ugyanis jelentősen nő az „idegenforgalmi lehetőségek” száma, az ezt igénybevevők számbeli gyarapodása viszont ettől elmarad, akkor átlagosan csökkenni fog a kihasználtság - és ezzel együtt a nyereség is. Előfordulhat tehát az a furcsa helyzet, hogy az állam nagyon sok milliárd forintot szán idegenforgalmi fejlesztésekre, ám az ágazat szereplőinek egy része ennek nem fog örülni.

Szükség lenne mindenképpen (még ha sok pénzbe kerül is) egy nagyon alapos közvélemény-kutatásra azokban az országokban, ahonnan sok vendég várható, hogy mivel elégedettek a potenciális turisták, illetve mivel nem, mire lenne igényük, és az eredményt komolyan kellene venni.

Mindent egybevéve az a gondolat, hogy az elkövetkező években többszázezer új munkahelyet lehetne létrehozni, továbbra is túlzóan optimista várakozásnak tűnik. Mellesleg; bár úgy lenne.
HIRKÓ CSABA
Budapest


Az OTP Bank jövőjéről
Fúzióra ítélve? című írásunk kapcsán (Figyelő, 2006/13. szám) az OTP Bank az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz: „Az OTP Bankcsoportról évek óta 20-30 rangos nyugat-európai, amerikai és magyar befektetési bank készít rendszeresen elemzéseket, amelyek a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően tükrözik a folyamatos analízis precizitását, alaposságát és megbízhatóságát.

2006. március 22-én a bank számára ismeretlen vállalkozás Az OTP függetlenségének fenntarthatósága címmel összeállítást jelentetett meg, amelyben első alkalommal kísérelte meg összegezni az OTP Csoport jövőjére vonatkozó meglátásait. A bemutatott értekezés a magyar sajtótermékeken keresztül szakmai körökön túlra, az OTP Bank kisbefektetőihez is eljuthatott, ezért a bank szükségesnek tartja a tájékoztatást arról, hogy az értekezésben megfogalmazott meglátásokkal az OTP Bank vezetése nem ért egyet.

A nagy mennyiségű tényanyagot összehalmozó dolgozat ugyanis több következtetésében félrevezető, érvelésében pedig az OTP Csoport piaci helyzetének és stratégiai terveinek felszínes ismeretét tükröző. A bank megítélése szerint a stratégiai mozgástér lényegesen szélesebb annál, mint amit az összeállítás sugall. Szemben a vállalkozás anyagának konklúziójával a bank álláspontja az, hogy az OTP Bank menedzsmentjének a jövőben is meghatározó szerepe lesz a részvényesi értékteremtésben csakúgy, mint az elmúlt tíz év 65-szörös árfolyam-emelkedésében.” OTP BANK
Kommunikációs Osztály