Munkahelyvédelmi terv: így látja Vámosi-Nagy Szabolcs és Zara László

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a bejelentett csomag kicsengése pozitív. A szociális hozzájárulási adó engedmények a hátrányos helyzetű körben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve, ha valahol új munkahelyre van szükség akkor azt, hogy ebből a körből töltsék fel. Hozzátette: arra önmagában nem megfelelő, hogy új munkahelyeket létesítsen, mert erre az adójogszabályok alkalmatlanok, ezen más típusú támogatás vagy kereslettámasztás segítene.

A tételes átalányt a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknál (ez kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, s mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz) Vámosi-Nagy Szabolcs jó dolognak nevezte. A helyi iparűzési adóról (hipa) nem beszélt a miniszterelnök, remélhetőleg ezt is bele fogják építeni a kisadóba, mert különben mégiscsak kétfelé kell adót fizetni - jegyezte meg.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nagyon jó, hogy a körbetartozással sújtott magyar gazdaságban pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, vagyis a vállalkozásoknak csak akkor kell befizetniük az áfát, ha ők már megkapták.

Arról, hogy azoknak, akik csak a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett tőkét, úgy vélekedett: válság van, sokkal hektikusabb az árfolyam, mint békeidőben, ezért ez méltányos.

A házipénztárak esetében még nem minden részlet ismert. Ha csupán az adminisztrációt egyszerűsítik, az támogatható - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. A túlzott készpénzforgalom azonban mindig magában rejti a feketegazdaság lehetőségét - figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a vállalkozások január 1-jétől egy már kihirdetett törvény szerint ötmillió forint felett már csak számlakapcsolatban lehetnek egymással.

És így látja Zara László

Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a részletszabályok alapján lehet megítélni, hogy hányan választják majd az új lehetőségeket. Megjegyezte: kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a 25 év alattiak és 55 év felettiek járulékkedvezménye mennyire lesz hatékony új foglalkoztatás esetén. Eddig is voltak ugyanis különböző kedvezmények - mint például a Start-kártyák -, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az mindenképpen kedvező, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül - mondta.

A kisvállalkozások tételes adóját azoknak biztosan megéri választani, akik eddig eváztak, és beleférnek az értékhatárba, ugyanis áfa alanyi mentesség mellett biztosítási jogviszonyt is kapnak hozzá, és tb járulékot nem kell fizetniük. Azt azonban látni kell, hogy az évi 600 ezer forintos adó 6 millió forintnál épp 10 százalékos társasági adónak felel meg, akárcsak a normál szabályok szerint, s a normál szabályok szerint költséget is el lehet számolni - mutatott rá az elnök. Tehát az dönti majd el, hogy ki választja, hogy az illető tud-e költséget elszámolni vagy sem.

Zara László felhívta a figyelmet arra is, hogy minél alacsonyabb az árbevétel a 6 millió forinttól lefelé haladva, annál nagyobb a fix tételhez viszonyított adóterhelés, hárommilliónál már 20 százalékos adótételnek felel meg évi 600 ezer forint fizetendő adó mellett. Az adószakértő kétségesnek tartotta, hogy ezt tömegével fogják választani.

A 25 főnél kevesebbet foglalkoztatók 16 százalékos kulcsa a nyereség és a bérköltség mint adóalap után Zara László szerint kedvező lehetőségnek látszik, a kisvállalkozások számára valóban egy adókedvezmény. Hathat a foglalkoztatás kifehérítésére is, mert a többletfoglalkoztás adóágon nem kerül többe. Felvetődik ugyanakkor, hogy a lehetőség kihasználására vajon osztódni kezdenek-e a 25 fő feletti cégek; itt valószínűleg valamilyen féket be fog építeni a kormányzat - vélekedett.