Munkavállalói rémtörténetek

A Liga két héten belül az interneten publikálja azt a Fekete Könyvet, amelyben olyan cégek fognak szerepelni, amelyeket jogerősen elmarasztalt bíróság vagy a munkaügyi felügyelet a munka törvénykönyvének megsértése miatt. Falussy Sándor, a Péti Nitrogénműveknél működő szakszervezet elnöke szerint elméletileg legalább 40 ezer céget érint a feketelista, de a cégek száma attól is függ, hogy hány munkavállaló mer bejelentést tenni.

Gaskó szerint egyrészt így a munkavállalók számára kiderül, hogy melyik cégnél nem érdemes dolgozni, másrészt a vásárlók is megtudhatják, hogy az adott cég termékei milyen áldozatok árán készülnek, illetve a piaci szereplők is fontos információhoz jutnak: vetélytársaik milyen törvénytelenségek árán érik el versenyképességüket.

Az ötlet nem újszerű, hiszen sok szakszervezet beszámol a munkavállalókat érő jogsértésekről, például a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) rendszeres éves jelentést készít a visszaélésekről. A Liga azonban nagyobb nyilvánosságot szervezett a feketelistájának.

A Liga által tartott sajtótájékoztatón több munkavállalói rémtörténetről is beszámoltak. Pástiné Gali Katalint, a Rossmann Magyarország Kft.-nél alakult szakszervezet vezetőjét például korábbi munkaköréből egy használaton kívüli, üres raktárba helyezték át, és kitiltották a cég valamennyi irodájából. A cégnél közölték: a vállalatnál a középvezető képviseli a munkavállalókat, szakszervezetről szó sem lehet. Megemlítették még ezenkívül, hogy két szakszervezeti tisztségviselőt a cég parkolójában „beszéltek rá", hogy szűnjön meg a szakszervezet, vagy a tagok lépjenek ki „önszántukból".

A péti Nitrogénművek Rt.-nél kialakult helyzet szintén előkerült a Liga tájékoztatóján. Az esetről lapunk már tavaly is többször beszámolt. A jóléti célokat szolgáló ingatlanok eladása ellen akkor ugyanis mind az MSZP, mind pedig a Fidesz szót emelt, sőt a munkaügyi miniszter is elítélte. Az eladás ellen tiltakozó szakszervezet vezetőjét, Falussy Sándort elbocsátották, és ugyan bírósági ítélet kötelezi a céget Falussy és az üzemi tanács többi elbocsátott tagja továbbfoglalkoztatására, a munkáltató azóta sem hajlandó végrehajtani az ítéletet.

Káprai Attila esete a Philipsnél kialakult helyzetet példázza. Ő ugyanis második éve vezeti az érdekvédelmi szervezetet „az utcáról" a székesfehérvári Philipsnél. A Video Szakszervezet titkárát ugyanis 2004. július elsején elbocsátották a cégtől. Egy 2005 márciusában született jogerős ítélet azonban a továbbfoglalkoztatásra kötelezi a céget, azonban erre a vállalkozás azóta sem hajlandó. Káprai szerint azzal haragította magára a cégvezetést, hogy pert indított a cég ellen, mivel szerinte a Philips azért küldött el dolgozókat, hogy helyükre kölcsönmunkaerőt állítson be.

Párma Zsolt a Suzuki esztergomi gyárában dolgozók érdekeit képviseli. A 3000 főt foglalkoztató cégnél nem engedték a szakszervezet megalakítását, a dolgozók azonban nem kevés kurázsiról tanúságot téve műszakváltásakor, a cég kapuja előtt álló autóbuszban hozták létre a szervezetet. A cégnél uralkodó szociális körülmények miatt nemrégiben szolidaritási napon tiltakoztak a szakszervezetek, erről lapunk is beszámolt.

Falussy szerint a cégek még nem ébredtek fel, hogy nem kaphatnak semmilyen állami vagy EU-s támogatást, ha nem tartják be a Munka törvénykönyve szabályait. Ugyanakkor szerinte ezek a szabályok nem mindig érik el céljukat. A hozzá hasonlóan rendkívüli felmondással eltávolított munkavállalók nem kapnak végkielégítést, sőt, 3 hónapig álláskeresési támogatást (korábbi nevén: munkanélküli segélyt) sem. Ennek ellenére a bíróságok nevetséges kártérítést ítélnek meg: 100-200 ezer forintot egy egzisztencia tönkretételéért.