Nehéz bekerülni a minősített adózói körbe

Egy intézkedés hatása nagymértékben attól függ, hogy mekkora valószínűséggel lesz tömegesen alkalmazható. Ugyanis bármekkora előny is remélhető tőle, vagy bármilyen hátrányokkal járhat, ha közben kicsi a bekövetkezésének valószínűsége, akkor kicsi lesz a motiváló vagy visszatartó ereje. A kérdés tehát az, hogy mekkora eséllyel válhat valaki jó vagy rossz adózóvá.

Ahhoz, hogy valaki megbízható adózó lehessen, 10 feltételnek kell megfelelnie egyszerre. Ha csak egyetlen nem igaz rá a tízből, már el is vesztette a jogosultságát. Eleve elérhetetlen a jó minősítés az új vállalkozások számára, hiszen legalább 3 évig kell szabálykövetően működnie egy cégnek ahhoz, hogy esélye legyen megbízható adózóvá válni. Nagyon nehéz lesz teljesíteni egy másik feltételt is: nevezetesen, hogy nem lehet megbízható adózó az, aki ellen az elmúlt 5 évben végrehajtási eljárás indult. Ha csak egyszer is előfordult, hogy megcsúszott a jogkövető módon bevallott adók befizetésével, és az adóhatóság levonta számlájáról (akár 1-2 hetes csúszás esetén is), már el is vesztette a lehetőséget, hogy megkapja a jó minősítést. Szintén gondot okozhat sokaknak, hogy (adott napokon) nem lehet 500 ezer forintot meghaladó tartozásuk az adóhivatal felé. Hiszen ez akár úgyis keletkezhet, hogy egyetlen 2,5 milliós értékű számlát nem fizet ki egy megrendelő, aminek az áfáját nem tudja határidőre megfizetni az adózó. A jó adózóvá válás feltételeinek teljesítése tehát meglehetősen nehéz, várhatóan csak relatíve kevesen kapják meg ezt a minősítést.

Ezek után talán meglepő, de egyetlen feltételt leszámítva annak is kicsi a valószínűsége, hogy egy cég kockázatos adózóvá váljon. Nehéz ugyanis 100 milliós adóhiányt vagy adótartozást felhalmozni, vagy 1 éven belül kétszer is üzletbezáráshoz vezető szabálytalanságot elkövetni. A rossz minősítést legkönnyebben az alkalmazottak bejelentésére vonatkozó szabály megszegésével lehet elérni. Ebbe a hibába ugyanis még a tisztességes vállalkozások is könnyen belecsúszhatnak, hiszen elég egy bérszámfejtői mulasztás, és máris bajba kerülhet a cég. Ha azonban erre odafigyelnek, vagyis minden alkalmazottak a munkába lépés előtti napon bejelentik, akkor nagy valószínűséggel elkerülik a vállalkozások a kockázatos minősítést is.

Bár a feltételek nehezen teljesíthetőek, de az előnyök és hátrányok jelentősek, így elképzelhető, hogy az olyan cégeket, akik valamelyik kategória határán billegnek, mégiscsak motiválni fogják. Megbízható státusz elnyerése esetén ugyanis az ellenőrzések hamarabb lezajlanak majd, az adó kiutalása gyorsabb lesz, a mulasztási és adóbírságok összege felére csökken, és részletekben lehet majd megfizetni évente egyszer az adótartozást is. Az egyik legnagyobb előnyt mégis az áfa kiutalásának gyorsítása jelentheti a megbízható adózók számára, hiszen ezzel jelentősen javul majd pénzügyi helyzetük, versenyképességük. Mivel e szabályok fordítottja lesz érvényesek a kockázatos adózókra, az ő pénzügyi helyzetüket jelentősen rontani fogja a rossz minősítés. A kilátásba helyezett kedvezmények és szankciók tehát jelentős motiváló vagy visszatartó erőt jelenthetnek a minősítés határán billegő cégeknek, de csak ennek a viszonylag szűk rétegnek.

A tervek szerint a vállalkozások először 2016 első negyedévét követően, április folyamán fogják megkapni minősítésüket. Érdekes lehet megvizsgálni, hogy hogyan érintheti a tavaly decemberben megindított és még folyamatban lévő adóellenőrzéseket a várható minősítés. Ezeket az általános adózók esetében 90 nap alatt, tehát március közepéig be kell fejezni, vagyis elméletileg nem lehetne rájuk hatással az adózói minősítés, tehát nem fogja csökkenteni a megbízható – vagy növeli a kockázatos minősítés – a bírságok mértékét. Ugyanakkor, ha valamilyen okból az eljárás meghosszabbodna – például, mert hiánypótlásra szólítják fel az adózót – akkor elképzelhető, hogy a közben megkapott minősítés hatással lenne a bírságok összegére. A nagyobb, kiemelt adózók esetében pedig, ahol 120 nap áll az adóhatóság rendelkezésére az ellenőrzés lefolytatására, a decemberben megkezdett ellenőrzések várható lezárásakor már közvetlenül érvényesülhet majd az első adózói minősítés.

Összefoglalva mindenképp üdvözlendő változás a jó és rossz adózók közötti különbségtétel, mely hosszú távon elvezet a régóta várt, igazságosabb adóigazgatási eljáráshoz, ahol nem kezelik (büntetik) egyformán a pusztán vétlenül hibázó adózókat az adójogszabályokat szándékosan megkerülő alanyokkal. Ugyanakkor a minősített adózói körbe való bekerülés valószínűsége nagyon alacsony, a cégek többségének státusza tehát nem fog megváltozni ezután sem. Ezért az intézkedés motiváló vagy visszatartó ereje várhatóan kicsi lesz, hatása az adózók viselkedésére csekély.

„Amennyiben ezt a hatást növelni szeretnék, érdemesebb volna a belépési küszöböt alacsonyabban meghatározni” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit – „mert ezzel az előnyök elérhetőbbé, reálisabbá válhatnának a célcsoport számára, érdemesebb lenne tudatosan tenni értük. A negatív hatásoktól is jobban tartanának az adózók, ha valószínűbb lenne bekövetkezésük, így valóban beindíthatná a gazdaság fehérítését az adózói minősítés is.”