Nehéz jobbat találni az öngondoskodásra - interjú dr. Kravalik Gáborral, az ÖPOSZ elnökével

Akár tetszik, akár nem, a globális és a magyar nyugdíjbomba is egyre hangosabban ketyeg, azaz egyre több idős embert kell eltartania az aktív dolgozóknak. Hogyan látja az öngondoskodás helyzetét?

Kétségtelen tény, hogy egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát, amely segíthet abban, hogy az elöregedésből fakadó problémákat kezelni lehessen. A tudatos emberek már életük korai szakaszában igyekeznek takarékoskodni, a felelős munkaadók pedig segítik ebben munkatársaikat.

Egyre többször és többet hallunk az öngondoskodás fontosságáról, de vajon mit mutatnak a számok? Mennyien képesek félretenni ma Magyarországon, például a nyugdíjukra?

A Pénztárszövetség időről időre felméri e téren a helyzetet. Legfrissebb kutatásunk azt mutatja, hogy a gazdaságilag aktívak hatvan százaléka takarékoskodik, részben a nyugdíjas éveire. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással a megkérdezettek egyharmada, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal minden ötödik munkavállaló rendelkezik. Ez nem rossz eredmény, de azért bőven van tér az önkéntes nyugdíjpénztári tagság növelésére. Ez egy nagyon kedvező hosszú távú megtakarítási forma. Olcsó, rugalmas termék, ami kamatadó mentes hozamokkal kecsegtet, ráadásul az állam is támogatja, hiszen jövedelemhatártól függetlenül akár évi 150 ezer forintos adó-jóváírás is elérhető vele adott évben. Ugyanígy van lehetőség egyébként az egészségtudatosságot ösztönző, az egészségmegőrző szolgáltatások finanszírozására alkalmas egészségpénztárak tagságának növekedésére is.

Tény, hogy ezek kedvező megtakarítási formák, de azért az adatok mást is sejtetnek: nem mindenkinek van lehetősége takarékoskodásra, nem mindenki képes félretenni.

Valóban így van, de számunkra is megoldást jelent az, ha a munkaadójuk a cafetériarendszeren keresztül segíti őket akár önkéntes nyugdíjpénztári, akár egészségpénztári befizetésekkel. Szinte önmagáért beszél a kutatás egyik leglátványosabb eredménye, amely szerint a munkáltatói hozzájárulást nem kapó dolgozók 63 százaléka szeretné ezt, különösen akkor, ha a pénz a cafetériakeretből kerülne a nyugdíjpénztári számlára és így nem befolyásolná a havi bér összegét.

Érdemes felhívni a figyelmet a Pénztárszövetség azon felvetésére érkezett lakossági reakciókra is, mely szerint az szja-kulcs idei csökkentéséből adódó bértöbbletet - azonos mértékű munkáltatói kiegészítés mellett - a munkavállalók több mint fele elképzelhetőnek tartja, közel 20 százalékuk pedig biztosan a nyugdíjpénztári számlájára tenné. A munkáltatók szerepe tehát felértékelődik, a pénztári szolgáltatások segítségével hozzájárulhatnak az egészségmegőrzéshez, illetve nyugdíjcélú megtakarításokhoz. Így a dolgozók lojalitását, a munkavállalói kör megtartását, a munkahelyi légkör javítását, a motivációt vagy akár a munkáltatói brandet erősíthetik.

Voltak mostanában változások a pénztárakra vonatkozó szabályozás kapcsán. Ezekről mi a Pénztárszövetség meglátása?

Örömmel tapasztaljuk a kormányzat önkéntes pénztárak irányában megnyilvánuló bizalmát, melyet több síkon is észleltünk. Részben az Ön által említett szabályozási környezet módosítása kapcsán is. Egyrészt idén számos kedvező jogszabályi változtatásra került sor, másrészt a pénztárak társadalmi jelentőségét, fontosságát, valamint a pénztári termékelőnyök elismerését is több kommunikációs csatornán kifejezésre juttatta a kormányzat. A konkrét szabályok kapcsán említhetem az új lehetőséget, hogy már a nyugdíjszolgáltatás mellett is van mód tagdíjbefizetésre: az egyéni számla megszüntetésére sincs szükség, sőt arra befizetés is érkezhet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő és a nyugdíjas tagoknak 2016. január 1-jétől lehetőségük van az egyösszegű szolgáltatás kérése mellett hozam-, részösszeg-, valamint részjáradék kifizetésre is. Az egészségpénztárak szolgáltatási köre is bővült. Eddigi szolgáltatásaik mellett az önsegélyező feladatok ellátására, ezáltal a családok egészségügyi kiadásainak optimalizálása mellett még szélesebb szolgáltatásokra kaptak módot. Az önsegélyezés körében említhető például a beiskolázási, de akár lakáshitel-törlesztés támogatása is, melyre mostantól egy pénztári tagsági jogviszony keretében lehetünk jogosultak.

Az öngondoskodási és megtakarítási piacon elég nagy a verseny, a pénztárak mivel igyekeznek kitűnni, milyen előnyöket biztosítanak?

Az egyik legfontosabb érv, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyongyarapodása kivételesen magasnak számít, és jó hozammal kecsegtetik a tagokat. A számok mellett azonban számos tényező szól a pénztári megoldások mellett. Az is kiemelten fontos, hogy a pénztárakba nagyon egyszerű belépni, rugalmasan lehet változtatni a befizetések összegét, kifejezetten alacsony költségekkel fialtatják a megtakarításokat. Az egyéni pénztári befizetésekre 20 százalékos adó-visszatérítés jár, tagi kölcsönre is van lehetőség, emellett pénztári megtakarítás szabadon, tehermentesen örökölhető. Szintén komoly előny, amit említettem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás idős korban akár járadékszolgáltatást is biztosíthat, azaz havi rendszeres pénzforrást nyújthat, de élethelyzetünk és választásunk szerint egyösszegű kifizetésként is hozzáférhető.

Milyen jövő vár a pénztárakra és tagjaikra?

A mostani és a korábbi kutatásaink is egyértelműen bizonyítják, hogy a pénztári megoldások népszerűek Magyarországon. Bőven van tér a növekedésre, ezáltal arra, hogy minél többen belépjenek az öngondoskodók táborába. A pénztári megoldások átlátható, rugalmas konstrukciók és egyben a legversenyképesebb öngondoskodási alternatívát jelentik. Aki tehát belép egy pénztárba – akár úgy is, hogy a béren kívüli juttatások között ezeket választja,- az egészen biztosan jó döntés hoz, és fontos lépést tesz meg jövője biztosítása érdekében.