Nehezen költöznek az elbocsátott orvosok

A kórházbezárások, ágyszámleépítések következtében több száz sebész, szülész, fül-orr- gégész és ápoló jövője vált bizonytalanná. Egyelőre senki nem tudja, mi lesz velük, hol folytatják tovább. A tárca szerint nem lesz gond, az egészségügyben ugyanis hiány van, a vidéki kórházakban munkaerőhiánnyal küzdenek. Ez alapján a dolgozóknak nincs más dolguk, mint költözni, és munkát vállalni valamelyik közelebbi intézményben.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt hiányzik a dolgozói mobilitás, másrészt pedig közel sem biztos, hogy az elbocsátásban érintett 7500 dolgozó mindegyikének lesz helye a hazai egészségügyben.

Hiányzik a költözési kedv

"A hazai orvostársadalom közel sem annyira mobil, mint amennyire hinnénk. Egy 20-30 éve egy helyen praktizáló orvos csak igen nehezen hagyja el lakhelyét, pacientúráját, betegeit, nem szívesen költözik másik városba, megyébe egy állás betöltéséért" - mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Ezzel a kormányzat is tisztában van, épp ezért indította útnak úgynevezett mobilitási programját, amelynek keretében a kórházátalakítások miatt állásukat vesztett dolgozók vissza nem térítendő támogatást kapnak új életük elkezdéséhez.

Ha például a régi munkahelyüktől több mint 50 kilométerre vállalnak munkát, akkor háromhavi illetményt kapnak a pályázati rendszeren keresztül. Ha pedig háromszáz kilométernél messzebb helyezkednek el, akkor egy évi járandóságukat folyósítják.

A kérdés az, hogy ezzel valóban tudják-e növelni a dolgozók költözési kedvét? Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint mindez nem elegendő. "Egy költözés, különösen egy családos orvos számára nem egyszerű, rengeteg költséggel és egyéb gondokkal jár. A pályázat mindezt nem veszi figyelembe, nem ad választ egyebek mellett sem a dolgozó családtagjainak helyzetére, sem az egyéb egzisztenciális kérdésekre. Gyorssegélynek jó, ugyanakkor nem hiszem, hogy e pályázat hatására tömegesen döntenének az áttelepülés mellett" - véli.

Nincs egységes adatbázis az álláspiacról

A problémát csak tetőzi, hogy egyelőre senki nem tudja, pontosan mekkora a hiány a hazai egészségügyben. "Nem készült még egységes adatbázis arról: hol, kiket várnak, egy-egy kórházban hány fő felvételére van kapacitás. Ráadásul a bizonytalan helyzet miatt az intézmények többször is meggondolják, hogy vegyenek-e fel újabb orvosokat. Közel sem biztos tehát, hogy az elbocsátott dolgozók mindegyike el tud majd itthon helyezkedni" - mondta el Éger István.

A fentieket támasztják alá az általunk megkérdezett kórházak által elmondottak is. "Jelenleg hét új orvos, és néhány fő magasan kvalifikált szakdolgozó felvételére van kapacitásunk, a betegforgalmunk ugyanis az átalakítások következtében nagyban lecsökkent" - tájékoztatott a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház igazgatója, Dr. Antal Gabriella. Hasonló létszámú hiányt említett Dr. Vadász Mária. A Zala Megyei Kórház igazgatója elmondta, összesen hat-hét fő szakorvosra, és szintén néhány fő speciális képesítéssel rendelkező szakdolgozóra lenne jelenleg szükségük, a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kórház orvosigazgatója pedig teljes létszámstopról, sőt, száz fős létszámleépítésről számolt be. "Bár nálunk is hiány van bizonyos orvosokból, és ágyaink száma sem csökkent, mégsem engedhetjük meg magunknak újabb kollégák felvételét. Épp ellenkezőleg, finanszírozásunk olyannyira lecsökkent, hogy 100 dolgozótól leszünk kénytelenek megválni a jövőben" - mondta el Dr. Nagy Gábor.

Az Erzsébet Kórházba egyébként fül-orr-gégészeket, reumatológusokat, aneszteziológusokat, radiológusokat és szemészeket, gyógytornászokat és a gasztroenenterológusokat keresnek, a Zala Megyei Kórház pedig elsősorban kardiológusok, ideggyógyászok, rehabilitációs szakorvosok, műtősnők, szakasszisztensek jelentkezését várja. Mindkét intézmény kiemelt bérezést - a közalkalmazotti bértáblán meghatározott fizetéstől 20-50 százalékkal magasabb fizetéseket - és szolgálati lakást biztosít a jelentkezőknek.

Külföldön a többszöröse megkereshető

Az elbocsátott dolgozók hazai jövőjéről tehát egyelőre csak találgatni lehet. Szakemberek szerint a fehérköpenyesek, megunva a bizonytalanságot, inkább a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Kinti elhelyezkedésükre egyébként elég nagy az esély. Szívesen fogadná a magyar orvosokat egyebek mellett Nagy-Britannia, Svédország, és Németország is, mindhárom országban hatalmas az orvoshiány. Nagy-Britanniába és Németországba tapasztalt sebészeket, aneszteziológusokat, röntgeneseket, Svédországba pedig pszichiátereket várnak.

Bár a külföldi munkavállaláshoz is mobilitás szükséges, ez esetben viszont a költözési kedvet nagyban megnövelheti a kint megkereshető bér. Angliában például egy kórházi orvos nettó havi 2 millió forintot kereshet, Svédországban szintén a hazai többszörösét teszik ki a fizetések, ráadásul ott akár egy éven át finanszírozzák a letelepedési szándékkal érkező orvosok nyelvtanulását. Németországban nem nevezhetők kimagaslónak a bérek, ám még itt is magasabbak a hazainál. Az országban egy kezdő orvos havonta nettó 520 ezer forintot keres.

Oroszi Babett

(jobpilot.hu)