Nem akar béremelést a közszférában a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján jelent meg a 2014-es költségvetésre vonatkozó tervezési tájékoztató, mely bár konkrét lépéseket még nem, csak iránymutatást tartalmaz az egyes tárcáknak a kalkulációkhoz, pár részlet így is kiderül.

Bár az elmúlt hetekben megjelentek olyan sajtóhírek, miszerint a kormány akár a közszféra béremelését is megvalósítaná jövőre, a tervezési iratból pont ennek ellenkezője olvasható ki. A tárcák számára az illetmények tervezésekor "változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen nem növelhető". Ezzel pedig le is hűtötték azokat a reményeket, miszerint a választási évben a közszférában dolgozóknak is fognak "kedveskedni" akár egy többlépcsős béremeléssel. Persze, ez alól a pedagógusok kivételek, hiszen esetükben már konkrét bejelentések történtek.

A személyi jellegű kiadások mellett a dokumentum szerint a dologi kiadásokra sem költhetnek többet majd a tárcák, mint tették azt az idei évben.

Nem meglepő, hogy nincs béremelés

A tervezési tájékoztató bár lényegében véglegesen megcáfolja azokat a sajtóértesüléseket, miszerint akár többlépcsős béremelés is jöhetne a közszférában jövőre, nagy meglepetést nem okozott a friss információ.

A sajtóhírek megjelenését követően maga Orbán Viktor is a Kossuth Rádiónak adott interjújában kifejtette, hogy csak a pedagógusok béremelésére tud garanciát vállalni, minden más pedig csak hírlapi "kacsa".

Ráadásul az áprilisban elkészített konvergencia programban is ugyanez szerepelt: vagyis 2016-ig a közszférás bérek befagyasztásával számolnak.

Még kisebb infláció és nyugdíjemelés jön

A kormány a konvergencia program benyújtásakor 3,2 százalékos jövő évi inflációval számolt, amit - feltehetően az őszi újabb rezsicsökkentések miatt is - 2,8 százalékra csökkentett a mostani dokumentumában. Ugyanakkor változatlanul 2,7 százalékos költségvetési deficitet tervezne a kormány jövőre is.

Emellett 295,1 forintos euróárfolyammal, 225,9 forintos dollár-, és 239,2 forintos frankárfolyammal tervezhetik a jövő évi büdzsét.

A fentiek azt is jelentik, hogy az idei 5,7 százalékos, jóval infláció feletti nyugdíjemelés után jövőre a fogyasztói árindex mértékével, vagyis 2,8 százalékkal emelheti a kormány a nyugdíjakat.

Kevesebb jut az állami cégeknek

A tervezési tájékoztató kitér arra is, hogy az érintett minisztereknek a jövő évet úgy kell megtervezni, hogy az állami gazdálkodású cégek forrásjuttatásait mérsékelniük kell. Vagyis csak a közfeladat ellátáshoz szükséges és a jogszabályi rendelkezésekből adódó pénzügyi szerepvállalás tervezhető az állam részéről.

Zárolások az alapoknál is

Az elkülönített állami pénzalapok esetében a kormány szintén előírja a már bejelentett zárolások figyelembe vételét a tervezéskor. Ennek megfelelően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 20 milliárd forintos hiánnyal tervezhet legfeljebb, a Bethlen Gábor Alap többlete 0,5 milliárd, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapé 19,6 milliárd lehet, a Nemzeti Kulturális Alap 2 milliárdos,a Wesselényi Kártalanítási Alap 1, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pedig 5 milliárdos többlettel tervezheti a jövő évet.