Nem csak a lelket betegíti meg a munkahelyi stressz

A munkaadónak valójában minden szempontból érdeke az egészséges és jókedvű dolgozó, de ennek sokszor nincsen tudatában, véli Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója.

A betegszabadság vagy táppénz számszerűsíthető kárt okoz, hiszen a munkából kieső dolgozó egyben termeléskiesést is jelent. A helyettesítés túlórával vagy új munkaerő betaníttatásával jár, ami szintén pénzbe kerül. Ugyanakkor az újonnan betanított vagy a beugró munkaerő nem fogja olyan hatékonysággal elvégezni a munkát, mint a lebetegedett dolgozó.

A főigazgató idézett egy nemzetközi kutatást, amely szerint - a kiesés okozta károk megspórolásán túl - a dolgozó egészségébe és jólétébe befektetett minden egyes dollár akár hat dollár nyereséget is hozhat a vállalatnak.



Betegség okozta károk
Felmérések szerint az európai munkaerő egynegyede szenved stressz okozta ártalmaktól. Az ebből adódó megbetegedések, valamint a munkakedv hiányából következő hatékonyságvesztés évente húszmilliárd euró kiesést okoz a kontinens vállalatainak. Magyarországon a munkakiesés egy táppénzes napra vetített kára százezer forint körül mozog. Magyarország nemrég csatlakozott egy merőben új uniós programhoz, amelynek célja a munkahelyi egészségfejlesztés. A résztvevő országok négy fő területre koncentrálnak: az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás elősegítésére, a dohányzásról - és akár az alkoholról - való leszokás támogatására, valamint a stressz ellensúlyozására, azaz a lelki egészség fejlesztésére.

A felnőtt emberek a nap több mint harmadát munkahelyükön töltik, így könnyebb ott elkezdeni az életmódváltást. Egyedül nagyon nehéz megszabadulni a berögzült káros szokásoktól, különösen ezért hárul fontos szerep egy-egy közösség vezetőire, így a munkaadókra - fogalmazott Dobrev Klára, az Egészséges Településekért Alapítvány elnöke a múlt heti programindítás alkalmával.

Utalt arra is, hogy a magyarok hat évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag - a fő halálozási ok pedig a szív és az érrendszeri megbetegedések. Ezek kialakulása döntően az életmódból és a rossz szokásokból fakad. A magyarok ráadásul hajlamosak inkább orvoshoz fordulni, mint életmódot váltani.

Pedig szakemberek állítják: az egészségügyi ellátórendszer csak 13-15 százalékban képes hozzájárulni az emberek egészséghez, a többi már az egyénen múlik.

A dohányzás tiltása a munkahelyeken és - a tervek szerint - 2009-től a zárt nyilvános helyeken azonban önmagában nem elég. Szakemberek szerint emellett meg kell adni a segítséget a megelőzéshez és a leszokáshoz is. Utóbbi szintén könnyebb közösségben, ráadásul így a csábítás is kisebb a rágyújtásra. Oda kell figyelni arra is, hogy a munkahelyi dohányzás közösségépítő és fontos információ-áramlást elősegítő funkcióit megfelelően helyettesítsék, például egy csocsóasztal felállításával.



hirdetés
Az OEFI egyébként külön trénerekkel segíti a munkahelyi dohányzásról való leszokást. A főigazgató szerint, bár sokan lemorzsolódtak, aki kitartott a két hónapos tréning végéig, az valóban leszokott.

Szakemberek szerint a munkahelyi stressz kiküszöbölésével elkerülhető lenne az - esetenként két hetet is meghaladó - táppénzes hiányzások egynegyede. A stressz egyébként általában vezetői szinten kezdődik. A bizonytalanság, a munkafeltételek előnytelen változása azonban a foglalkoztatottak lelkiállapotát is jelentősen rontja, csökkentve ezzel munkakedvüket és fokozva a betegségekre való hajlamukat.


A rendszeres fizikai aktivitás viszont csökkenti a stressz okozta depressziós tüneteket is, amelyek ma már egyre gyakoribbak munkahelyeken. A jobban teljesítő csapatban javul a belső kommunikáció, a pozitív légkör hatására pedig erősödnek a munkatársi kapcsolatok.