Nem érdemes színlelt szerződéssel manipulálni

Kapcsolódó témák

A színlelt szerződés nem zárja ki az állami támogatást

Már tudjuk, mi a színlelt szerződés

Tovább késik a színlelt szerződések kritériuma

Decemberben kiderül, mi számít színlelt szerződésnek

Újabb lépés a színlelt munkaviszonyok visszaszorítására



Az adóhatóság a moratórium nyári lejártával ellenőrizni fogja, hogy a cégek átalakították-e a szerződéseiket, és ha nem, úgy érvényt szerez a jogerős ítéletekben foglalt fizetési kötelezettségeknek – írja a Világgazdaság. Nem lesz elnéző más esetekben sem. Szigorúan veszi a színlelt szerződések, foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására, illetve a változás bejelentésére előírt június 30-i és július 31-i határidőt. Ez után nem fogad el a késedelmek mentésére irányuló semmiféle kifogást, igazolást. Kivételre a jogszabály nem ad módot, és az elmúlt három esztendő elég hosszú türelmi idő volt a jogsértő helyzetek rendezésére – nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász István, az APEH elnökhelyettese. Megerősítette, hogy a moratórium lejártát követően utóellenőrzést végeznek az általuk eddig elmarasztalt cégeknél, és az idevágó APEH-irányelvnek megfelelően fokozott revíziót tartanak a többi munkáltatónál is.

Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni a fizetendő adó- és járulékterheket vállalkozási vagy megbízási szerződésekkel leplezett munkaviszonnyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Változatos az ily módon foglalkoztatottak munkaköre, beosztása. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett raktárvezetővel és személyzeti vezérigazgató-helyettessel is. Bár sok cég azzal érvel, hogy a színlelt szerződéssel a foglalkoztatott is jobban jár - hiszen például különböző költségelszámolási lehetőségek nyílnak meg előtte - a tapasztalatok cáfolják ezt. A munkavállaló többnyire kiszolgáltatott, kénytelen belemenni a szabálytalan alkalmazásba, mert szabályosan nem veszik fel.

Juhász István elmondta: az adóellenőrök eddigi – nemegyszer éppen foglalkoztatotti bejelentésre indult – ellenőrzéseiken több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. (Ennek végrehajtását viszont a moratórium miatt felfüggesztették.) Határozataik mintegy kétezer szabálytalanul alkalmazottat érintettek. Azok a cégek, amelyek a moratórium lejártáig átalakítják vagy megszüntetik szabálytalan szerződéseiket, és bejelentik az adóhatóságnak, mentesülnek a kiszabott járulékok, pótlékok és bírságok megfizetése alól. Ha nem teszik, nincs mentesség.