Nem erős a magyar munkaerő kivándorlása

Bár a kiáramlás adatait számon tartó statisztikai adatbázis egyelőre nem létezik, az azonban megállapítható, hogy jelenleg még a munkaerő-felesleggel rendelkező területekről sem tapasztalható kiáramlás - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató tanulmánya.Nem tapasztalható jelentős munkaerő kivándorlás a magyar munkaerőpiacon, egyes szakterületeken azonban létezik, és növekedése várható - mondta Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője hétfőn Budapesten, a témában készült tanulmányát ismertetve. A kutató az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által támogatott tanulmány elkészítése során a munkaügyi kirendeltségek vezetői által adott válaszokból azt szűrte le, hogy jelenleg még a munkaerő-felesleggel rendelkező területekről sem tapasztalható kiáramlás.A kiáramlás adatait számon tartó statisztikai adatbázis egyelőre nem létezik, ennek létrehozása a jövő feladata - ismertetette a pontos számadatok hiányának okát a kutató. Úgy vélte, a kivándorlás szintje főleg a magyarokra jellemző általános immobilitás miatt alacsony. Vélekedése szerint az elhelyezkedni nem tudó fiatal diplomások azért nem vállalkoznak a külföldi munkára, mert nem tudják hogyan lehet külföldön boldogulni, állást keresni. Hozzátette: a külföldön munkát vállalók általában visszajönnek, és itthon kamatoztatják a megszerzett tapasztalatot, tudást, így a magyar gazdaság érdeke a külföldi munkavállalás ösztönzése. A szakember szerint a jövőben a munkaerő kivándorlás szakmánként eltérő módon, de növekedni fog. A külföldi igények alapján főleg a fiatal, de már néhány éves szakmai tapasztalattal rendelkező orvosok, szakápolók, informatikusok, fejlesztőmérnökök hagyják majd el az országot. A kutató szerint ha valóban sokan mennek ki, és ez akadályozza egy-egy ágazat működését, akkor az egész unióra vonatkozó szabad munkaerő vándorlás kialakulásáig kétoldalú egyezményekre, kvóták megállapítására lenne szükség, főleg a hiányszakmák területén.(MTI)