Nem sztrájkol a közszféra

Minden jel arra vall, hogy a tervezett tízezres elbocsátás be fog következni, az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt hét csütörtöki ülése után is ezt a konzekvenciát kell levonni. A megbeszélés igazi fiaskó volt, a kormány ugyanis a tárgyalás előtt egy nappal juttatta el a munkaadói és munkavállalói oldal részére a program részleteit, így azok nem tudtak érdemben felkészülni. Elvi vita alakult ki, mely az indulatoktól sem volt mentes. A közszférában dolgozóknak tehát semmi jóval nem szolgálhatott az ülés, sőt, Gyurcsány Ferenc ismét hangoztatta, eltökélt az Új Egyensúly programpontjainak végrehajtásában, hiába tiltakoznak a szakszervezetek, hogy nem készültek hatásvizsgálatok, és az átalakítás kidolgozásába, részleteibe sem vonták, vonják be őket. A tervezett leépítésekről, átalakításokról szóló törvénytervezet néhány hét múlva a parlament elé kerül. Mire számíthatnak a hivatalnokok?

Korengedményes nyugdíj, prémiumévek, részmunkaidő

Az Új Egyensúly ismertetése után munkavállalói részről a szakszervezeti vezetők azonnal számonkérték a miniszterelnökön a hatásvizsgálatot, hiányolták továbbá, hogy a kormány nem dolgozott ki programot a hivatalokból elküldött munkavállalók jövőjéről. A kritika, úgy tűnik, érzékeny pontra lőtt, mert napokon belül napvilágot látott a köztisztviselők helyzetén könnyítő tervezet. A terv egyrészt kibővíti a prémiumévek programot, mely az előrehozott nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel álló dolgozókat érinti. Akik, ha vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, nyugdíjba vonulásukig utolsó fizetésük hetven százalékát kaphatják meg. A programba történő belépés határidejét is kitolta a kormány 2006 végétől 2008. december 31-re. Nem lehet tudni, ez a rendelkezés mennyire lesz népszerű, a korengedményes nyugdíj lehetőségével, mely eddig is adott volt, nem sokan éltek a köz dolgozói közül. Akik életkoruk miatt nem érintettek, azok új keretek között, a különleges foglalkoztatási állományban dolgozhatnak tovább még egy évig, fizetésük hatvan százalékáért. Tervezik továbbá az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül egy, külön a köztisztviselők elhelyezkedését, átképzését segítő iroda felállítását is.

„Védett” csoportokat akar a szakszervezet

A terveket a kormány a médiában tette közzé, a köztisztviselőket tömörítő szakszervezetek is a sajtóból értesültek róla. „Válaszként” a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKSZSZ) sajtótájékoztatót tartott, melyen ismertették álláspontjukat. A KSZSZ elnöke kifogásolta, hogy a kormány a médián keresztül üzen, és megállapodást sürgetett. Michalkó Péter a FigyelőNetnek elmondta: szeretnék elérni, hogy a legkiszolgáltatottabb, a munkaerőpiacon leghátrányosabb rétegek – idősebbek, gyermeket egyedül nevelők – maradjanak ki a leépítésből, csakúgy, mint 2003-ban. A kormány eddig nem reagált az „üzenetre”. Michalkó Péter kizárta a sztrájk lehetőségét, ennek okaként egyrészt a társadalom hozzáállását jelölte meg. A vezető úgy véli, hogy a magyarok nem szolidárisak a köztisztviselőkkel, ezért egy esetleges sztrájk társadalmi támogatottsága alacsony lenne. Az ellenérzéseket Michalkó a köztisztviselők középosztálybeli státuszával, az átlagnál magasabb jövedelmükkel indokolta. Hozzátette, a köztisztviselői állomány kiépítésénél a lojalitás a kiválasztás fontos szempontja volt, ezért a sztrájk ötletével a hivatalnokok közül kevesen értenek egyet. Inkább elviselik a reálbércsökkenést.

Gondok a versenyszférában

Az elbocsátás ugyan sok magasan képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozót érint, az ő tudásuk és tapasztalatuk azonban nagyon speciális területre korlátozódik, ezért a nyílt munkaerőpiacon nehezen tudnak érvényesülni. A versenyszférában a végzettség is fontos, de a cégek sokkal inkább a tapasztalatra helyezik a hangsúlyt, ebben pedig az állami szférából kikerülők komoly hátrányban vannak – nyilatkozta a FigyelőNetnek a DBM karrier-tanácsadó iroda munkatársa. Cservenyák Tamás úgy vélte, könnyebb a helyzete annak, aki piacképesebb területen, például modernebb ügyfélszolgálatnál dolgozott. Hozzáfűzte, az idegen nyelv ismerete nagy előnyt jelent, és az élő kapcsolatrendszerrel rendelkezők is jobb esélyekkel indulnak. Ezzel együtt Cservenyák szerint három-négy hónapos álláskeresésre kell felkészülniük még a magasan kvalifikáltaknak is. Az alacsonyabb végzettségűek négy-hat hónapot is eltölthetnek a kereséssel, sőt, a nem kurrens végzettséggel rendelkezők akár egy évig is kereshetnek. A szakember úgy véli, sokan fognak kikötni az ellátórendszerben. Mindenképpen újdonság lesz viszont az állami szférából kikerülők életében, hogy a jövőben maguknak kell felelősséget vállalniuk karrierjükért, a ranglétra korántsem olyan kiszámítható a versenyszférában, és a munkahelyek sem olyan biztonságosak.