Növekedhet az adóteher a járulékreform miatt

A havi terhek csökkenése lehetőséget ad a vizitdíj növelésére és a százalékos co-payment fokozatos szélesítésére is - mondta a gazdasági napilapnak Mihályi Péter, az államreform-bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője. Véleménye szerint azonban e célok megvalósításához legalább egy-két éves átmeneti időszak szükséges, amelyben a felbruttósított járuléktömeget jövedelemarányosan kell fizetni. Rövidtávon olyan szabályozás kell, amely nem érinti az egészségbiztosítási járulékterhek nagyságát, és nem változtat a költségvetés és a lakosság tehervállalásán sem.

Az áttekinthetőség és a méltányosság érvényesíthetősége érdekében az egészségbiztosításnál mihamarabb át kell térni az egyéni számlavezetésre; ezt követően ugyanis világosan látható a keresők és a nyugdíjasok járulékfizetése, illetve az is, hogy a nem keresők után mennyi biztosítási díjat fizetnek – hivatkozik a napilap egy a témában született munkaanyagra. A legfontosabb lépés az volna, hogy legkésőbb 2010-ig – kedvező esetben pedig 2009. január elsejével – megvalósuljon a keresetek százszázalékos felbruttósítása, ami annyit jelent, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos minden járulékfizetés közvetlenül a munkavállalónál, a neki járó keresetből közvetlenül levonva jelenik meg, hasonlóképpen az szja-fizetési kötelezettséghez.

A javaslat szerint ezzel párhuzamosan bruttósítani kell a nyugdíjakat is, hogy azok tartalmazzák az egészségügyi járulék és az szja fedezetét is. Ezt 2013-ban amúgy is meg kellene lépni a hatályos szabályozás alapján. Mihályi Péter szerint a munkavállalók nettó pozícióját ez nem veszélyezteti és úgy véli nincs szükség a járulékterhek növelésére.

A váltás azonban csak részben a bérszámfejtést érintő jogszabály-módosítási kérdés, a nominális bérek növekedése miatt komoly adózási kérdéseket is felvet. A látszólagos bérnövekedés miatt ugyanis hozzá kellene nyúlni az szja-sávokhoz, ráadásul a legjobb volna bevárni vele az évtized végére eltolt adóreformot. Csillag István, a vitaanyag egyik szerzője úgy gondolja az adóalap növekedését is kezelő adóreform két év alatt megvalósítható.