Ombudsman: csökken a jogbiztonság a foglalkoztatásban

A munka világának problémáit rövid távon elsősorban a válság, a szűkösség hozza felszínre, de Európa nyugati részén az a hosszabb távú kedvezőtlen trend is érződik, hogy a társadalomnak elfogy a munkája, az ipar és a szolgáltatások egyre nagyobb része kitelepül a fejlett világból - mondta Szabó Máté.

A válságra tett hazai gyors, intenzív kormányzati lépések az egyeztetés, a koordináció hiányosságai miatt esetenként visszásságokat okoznak a munkajogi, alkotmányos garanciák terén - figyelmeztetett az alapjogi biztos.

Különösen nehéz a munkaerő-piaci helyzetük a fogyatékosoknak, a hajléktalanoknak, a fiataloknak, a kisgyermekes anyáknak - tette hozzá.

A munkavállalókat védő garanciákat a neoliberális felfogás jegyében hosszabb ideje szűkítik abból a megfontolásból, hogy azok rontják a versenyképességet, de ez egyelőre nem igazolódott be, ugyanis hiába vettek vissza a munkavállalói jogokból, ez nem növelte a foglalkoztatást, illetve a versenyképességet - fejtette ki az ombudsman. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályok gyors változása a jogbiztonság gyengüléséhez vezet. Ez látható abból is, hogy a bíróságoknak esetenként nehézséget okoz az új munkajogi szabályok értelmezése.

A rendezvényen bejelentették, hogy az ombudsman várhatóan még idén az Alkotmánybírósághoz fordul az új munka törvénykönyvének egyes rendelkezései miatt.

Az ombudsman a fogyatékosok foglalkoztatása terén hiányolja az egyes szaktárcák hatékony együttműködését, a világos és egységes szabályozást és a képzést támogató intézményrendszert.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára a fogyatékkal élők világnapján emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mindössze a megváltozott munkaképességűek tíz százaléka dolgozik, ami az európai átlagnál lényegesen alacsonyabb arány.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a helyzet javítását szolgálja az a több mint 30 milliárd forint összegű pályázat, amelyre december közepéig jelentkezhetnek állami támogatásért a fogyatékosokat foglalkoztató cégek. Ezen túlmenően a következő két évben mintegy 25 milliárd forint összegben lehet pályázni a megváltozott munkaképességűek képzésének támogatására. Megkezdődött továbbá a fogyatékosok jogait szabályozó törvény felülvizsgálata.

Lápossy Attila, az ombudsmani hivatal munkatársa a rendezvényen tartott előadásában arról beszélt, hogy miközben a munkavállalókról általában elmondható, hogy kiszolgáltatottak, a közfoglalkoztatottakra ez kétszeresen igaz, hiszen munkaadóik közhatalmi jogosultságokkal is rendelkeznek.

A vizsgálatok szerint a közfoglalkoztatottak fizetésüknek a minimálbérhez közelítését várják és azt, hogy ne hetente fizessék bérüket, hanem a havi rezsiszámlákhoz igazodva.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy a garanciális szabályok rögzítése mellett e téren különösen fontos azok betartásának ellenőrzése is, hogy a rendelkezések ne maradjanak papíron.

Az ombudsman munkatársa különösen kifogásolta azt a jelenséget, hogy egyes helyeken az elbocsátottak helyére vesznek fel közfoglalkoztatottakat.

Lápossy Attila szerint ugyanakkor a közfoglalkoztatás lehetőséget adhat az esélyegyenlőség előmozdítására.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta: a megállapítások egy részével egyetért, de arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011 januárjában a közfoglalkoztatásban megszűnt a korábbi átláthatatlan, pazarló gyakorlat.

Rámutatott: a közfoglalkoztatás célja, hogy az állam átmenetileg adjon munkát azoknak, akik például koruk, egészségi állapotuk vagy képzetlenségük miatt hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Októberi adatok szerint a közfoglalkoztatottak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, több mint negyede pedig szakmunkásképzőt.