Ombudsman: nehéz megszerezni a gyakorlati ismereteket
Szabó Máté ombudsman szerint az európai tapasztalatok alátámasztják a fiatalok duális, azaz elméleti és gyakorlati képzésének szükségességét, azonban a magyar szabályozás egyes elemei megnehezítik a gyakorlati ismeretek megszerzését és ezzel a későbbi elhelyezkedést.
Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kifejtették, az ombudsman A munka méltósága projekt részeként vizsgálta a fiatalok duális képzésének jogszabályi hátterét és gyakorlatát.
Hangsúlyozták, az elméleti oktatás és a munkahelyi képzés összehangolása, a vállalkozások igényeinek megfelelő képzettség elsajátítása javítja a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit, feltéve, hogy a hallgató a gyakorlati idejében olyan munkahelyen dolgozik, amely megfelel a tanulmányai szakirányának. A duális képzési modell több európai uniós tagállamban eredményesen működik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarországon is minél több hallgató számára elérhetővé váljon - írták.
Kiemelték, a hatályos jogszabályok általában nem akadályozzák, inkább az oktatási intézmény vezetőinek hozzáállása, együttműködési készsége és kapcsolati rendszere befolyásolja, hogy mennyiben és milyen minőségben hozzáférhető a gyakorlati képzés. Valamennyi felsőoktatási intézmény működtet karrierirodát, amelyek elsődleges feladatai közé tartozik a gyakorlati helyek feltérképezése, a pályakezdő fiatalok felkészítése a munkaerő-piaci belépésre - közölték.
Az ombudsman szerint szükséges lenne a karrierirodák működésének hatékonyabbá tétele, például nagyobb figyelmet fordíthatnának a kapcsolattartásra a gyakorlati helyet adó munkáltatókkal.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint hat hét folyamatos gyakorlati idő után a hallgatót díjazás illeti meg, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet - emlékeztettek. Rámutattak, ez az előírás nem segíti a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben lévő munkáltatók ilyen feltétellel egyre ritkábban alkalmaznak gyakornokokat hat héttől eltérő időre. A hallgató így arra kényszerül, hogy az előírt gyakorlati idejét akár több munkáltatónál "felaprózva"- töltse el, és ez nem teszi lehetővé a valódi tapasztalatszerzést.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozzon ki a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez igazodó, a fiatalok elhelyezkedését és tartós foglalkoztatását segítő támogatási és ösztönző rendszert - olvasható a hivatal közleményében.
Hangsúlyozták, az elméleti oktatás és a munkahelyi képzés összehangolása, a vállalkozások igényeinek megfelelő képzettség elsajátítása javítja a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit, feltéve, hogy a hallgató a gyakorlati idejében olyan munkahelyen dolgozik, amely megfelel a tanulmányai szakirányának. A duális képzési modell több európai uniós tagállamban eredményesen működik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarországon is minél több hallgató számára elérhetővé váljon - írták.
Kiemelték, a hatályos jogszabályok általában nem akadályozzák, inkább az oktatási intézmény vezetőinek hozzáállása, együttműködési készsége és kapcsolati rendszere befolyásolja, hogy mennyiben és milyen minőségben hozzáférhető a gyakorlati képzés. Valamennyi felsőoktatási intézmény működtet karrierirodát, amelyek elsődleges feladatai közé tartozik a gyakorlati helyek feltérképezése, a pályakezdő fiatalok felkészítése a munkaerő-piaci belépésre - közölték.
Az ombudsman szerint szükséges lenne a karrierirodák működésének hatékonyabbá tétele, például nagyobb figyelmet fordíthatnának a kapcsolattartásra a gyakorlati helyet adó munkáltatókkal.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint hat hét folyamatos gyakorlati idő után a hallgatót díjazás illeti meg, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet - emlékeztettek. Rámutattak, ez az előírás nem segíti a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben lévő munkáltatók ilyen feltétellel egyre ritkábban alkalmaznak gyakornokokat hat héttől eltérő időre. A hallgató így arra kényszerül, hogy az előírt gyakorlati idejét akár több munkáltatónál "felaprózva"- töltse el, és ez nem teszi lehetővé a valódi tapasztalatszerzést.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozzon ki a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez igazodó, a fiatalok elhelyezkedését és tartós foglalkoztatását segítő támogatási és ösztönző rendszert - olvasható a hivatal közleményében.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok