Oroszország jól fizető posztjaival csábítja a vezetőket

Zentai Csaba, aki 2006-ban még a Citibank kis- és középvállalati üzletágának igazgatójaként tevékenykedett Budapesten, mára a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank kkv-üzletágának kiépítésével megbízott igazgatója. Többek között azért nem gondolta még álmában sem, hogy Moszkvában fog kikötni, mert oroszul sem beszélt. Egy külföldi citibankos kollégájának ajánlata miatt figyeltek fel rá a londoni fejvadász cégnél, ahol olyan szakértőt kerestek az évente 40-50 százalékkal növekvő orosz bankpiacra, aki Közép-Európában szerzett gyakorlatot.

Három okból dolgoznak magyarok Moszkvában: első körbe tartoznak azok az emberek, akik a Szovjetunióban tanultak, anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, és jó helyi kapcsolatokkal rendelkeznek. Őket követték azok a külföldiek, akik egy multinacionális vállalat alkalmazottai, akiket az anyacég küldött Oroszországba. Zentai már a legújabb generáció szülöttje, akiket bármiféle korábbi orosz kapcsolat nélkül, kizárólag speciális szaktudásuk miatt kerestek meg a nemzetközi vezetőkiválasztó cégek - fejtette ki egyik kollégája.

Hák-Kovács Tamás, egy másik magyar bankár, maga pályázott bankjánál egy oroszországi állásra, és a Commerzbank magyarországi vezérigazgatójaként egyből egy jóval fontosabb posztra, a Commerzbank orosz leányvállalatának elnök-vezérigazgatói székébe került.

- Ha a Commerzbank Budapest nyújtotta lehetőségeinél többre vágyok, otthon 10-15 évig várhattam volna, amíg egy nagyobb bank kialakult hierarchiájában kerülök esetleg hasonló pozícióba. Oroszországban nem csak a piac mérete miatt lehet jelentős dolgokat csinálni. Itt most van az a korszak, amikor dollármilliárdos árbevételű vállalatoknak 31-32 éves pénzügyi vezetőik vannak, tehát egyáltalán nem jelentkeznek a nyugaton, sőt sokszor otthon is megszokott generációs problémák - hangsúlyozta Hák-Kovács.

Oroszországban figyelemre méltó eredményeket lehet elérni, és meglepő módon viszonylag kevés német pályázóval kell megküzdeni a posztokért, mivel többségük még ma is messzinek, hidegnek, és veszélyesnek tartja ezt az országot.

Az Oroszországban dolgozó magyar üzletemberek táborába nemcsak szakemberek, bankárok, piackutatók, vállalatvezetők tartoznak, hanem magyar vállalkozók is, akik ott vitték sikerre cégüket. Ott olyan lehetőségek vannak a növekedésre, amelyek Magyarországon vagy Nyugat-Európában elképzelhetetlenek.

Akik sikeresen fogtak oroszországi vállalkozásba, általában biztos nyelvtudás és helyismeret birtokában vágtak bele.

Az orosz Nidan gyümölcslégyártó egyik magyar alapítója, jelenleg vezérigazgató-helyettese azt tapasztalja, hogy a gazdaság rendkívül gyors növekedése miatt Moszkvában munkaerőhiány kezd kialakulni. Bár az egyetemet nemrég végzett fiatal orosz szakemberek nagyon jók, nincs elég felsővezető, de középvezetői szinten - például pénzügyi vezetőkből, HR-esekből, jogászokból - is hiány tapasztalható.

A fejvadászok évente 180 ezer dollár plusz prémiumért találnak csak megfelelő embert ezekre a posztokra, és a fizetéseket évente legalább tíz százalékkal emelni kell, hogy megtartsák őket. Ezért az orosz vállalatokon belül nincs is ellenállás külföldiek alkalmazásával szemben.

A fizetések a londoni vagy New York-i üzleti szféra béreihez hasonlíthatók, a személyi jövedelemadó viszont 13 százalék, ezért a nettó bér magasabb, mint a nyugat-európai vagy amerikai - fűzi hozzá Bajler Csaba.

- A befektetési bankári munkában sok függ az ügyfelekkel kialakított kapcsolatrendszertől, és vannak olyan szakterületek, amelyek korábban nem léteztek Oroszországban. Aki ezeken a területeken tíz évig dolgozott egy nagy piacon, nyelvtudás nélkül is jó álláshoz juthat - mondta Szalai Zoltán, az egyik legnagyobb orosz brókercég, a Trojka-Dialog befektetési banki részlegének vezető munkatársa.

Az ígéretes lehetőségek egyre több magyar gazdasági vezetőt vonzanak Oroszországba.

Népszabadság