Összefügg a munkaügyi felügyelők száma és a munkabalesetek növekedése?

Hova vezet a munkavédelem átszervezése?

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyve szabálysértések sorát hozza magával, 50 százalék feletti a munkáltatóknál talált szabálysértések aránya. Azt mondta: 40 százalékkal csökkent a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelők részaránya vidéken, ami nehezíti a feltárást, miközben például a halálos munkahelyi balesetek aránya 60 százalékkal nőtt. Azt kérdezte: hova vezetnek az átszervezések és milyen segítséget nyújt a kormány az érintetteknek.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára válaszában kiemelte: a megyei felügyelők és az országos központban dolgozók arányát fordították meg, vagyis jóval többen dolgoznak ma terepen, a megyei szervezetek kaptak nagyobb hangsúlyt. Az államtitkár az infrastrukturális feltételek javítását is kilátásba helyezte, amivel értékelése szerint eredményesen tudnak harcolni például a feketefoglalkoztatás vagy a balesetek ellen.

LMP: hogyan lesz jobb a szakképzés?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy a szakképzést a multik igényeinek megfelelően alakítják át, az emberekből egyszer használatos, olcsó, betanított munkaerő lesz. A színvonal elmarad más iskolákétól, az ott tanulók pedig ha el is helyezkednek, munkahelyváltáskor bajban vannak. Az ellenzéki képviselő az oktatási rendszer színvonalának növelését sürgette, továbbá a feltételek megteremtését ahhoz, hogy kis- és közepes vállalkozások is fogadhassanak tanulókat.

Czomba Sándor a gazdasági növekedés egyik legnagyobb lehetőségének - és egyben gátjának - nevezte, hogy van-e megfelelő munkaerő. A szakképzés legfontosabb feladatának a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozását tartotta. Az államtitkár kijelentette: tévedés, hogy a nemzetközi nagyvállalatok olcsó, képzelten munkaerőt akarnának, helyette megbízható, a termelésbe bevonható embereket keresnek. Hozzátette: a gazdaság, a fiatalok és a családok érdekei szerint alakítják a szakképzést.