3 baljós tényező a magyar munkaerőpiacon: tízéves rekordot dönthet a munkanélküliség ősszel?
4,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség hazánkban. Bár ez még jobb az uniós átlagnál, 2016 óta nem álltunk ilyen közel az 5 százalékos lélektani határhoz. György László közgazdász Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztet, hogy ősszel átléphetjük ezt a küszöböt. De valóban csak a külső hatások tehetnek erről, vagy a cégvezetők is kifáradtak?

György László közgazdász a közösségi oldalán közzétett elemzésében kifejti, hogy a 2026. június és augusztus közötti időszakban 234,7 ezer munkanélkülit regisztráltak hazánkban. Számításai szerint mindössze további 7–10 ezer álláskereső elég lenne ahhoz, hogy a mutató 5 százalék fölé emelkedjen.
Óvatos forgatókönyv-számításom szerint több mint 50 százalék annak az esélye, hogy a szeptember–novemberi háromhavi ráta 5 százalék fölé kerül. Ez reális veszély, de nem bizonyosság
– fogalmaz bejegyzésében a szakember.
A közgazdász alapvetően három fő tényezőre vezeti vissza a munkaerőpiac csikorgását:
-
Exportpiacaink tartós gyengesége: A magyar gazdaság rendkívül kitett a külpiacoknak, a termék- és szolgáltatásexport a GDP mintegy 73 százalékát teszi ki. Legfőbb partnerünk, Németország gazdasága alig növekszik, ami közvetlenül lecsapódik a hazai ipar teljesítményén.
-
Új energiaválság és versenyképességi hátrány: Az orosz Urals és a Brent olajárak emelkedése, valamint a TTF gázár kiugrása miatt az európai ipar – benne a magyar vállalkozásokkal – jelentős árelőnyt veszít az amerikai piarchoz képest.
-
Hazai kereslethiány és beruházási visszalépés: A beruházások volumene évek óta csökkenő tendenciát mutat, amit tetéz a gazdaságpolitikai bizonytalanság. A cégek felülvizsgálják fejlesztéseiket, ami a felvételek elhalasztásához vezet.
A szakember hangsúlyozza:
a munkanélküliséget nem elsősorban a sajtóban megjelenő egy-egy nagy leépítés (mint a WKW győri bezárása vagy az Audi létszámkorrekciója) dobja meg, hanem a csendes felvételi stopok, a távozók pótlásának elmaradása és az álláskeresési idő meghosszabbodása.
Valóban drámaibb a helyzet, mint a Covid idején?
György László bejegyzése alatt élénk szakmai vita bontakozott ki. Kocsis Gábor digitális tartalomkészítő kommentjében több ponton is árnyalta a közgazdász által lefestett képet, rámutatva arra, hogy a statisztikák mögött összetettebb folyamatok húzódnak meg.
A hozzászóló elsőként a számszaki összehasonlítást pontosította. Bár a bejegyzés szerint a mostani 4,8%-os ráta meghaladja a járvány alatti csúcsot, a KSH adatai alapján 2020 május–júliusában ugyancsak 4,8% volt ez a mutató – vagyis a munkaerőpiac most érte el, de még nem haladta meg a Covid-időszak tetőzését.
Kocsis Gábor kommentjében arra is rávilágított, hogy a munkaerőhiány és a munkanélküliség jelenleg párhuzamosan van jelen:
A KSH szerint 2026 második negyedévében a vállalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, miközben a munkanélküliség emelkedett. Ez arra utal, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy eltűntek az állások. Ágazati, területi és képzettségi eltérések is jelen vannak.
Vezetői kifáradás és a megszokott modellek csődje
A szakmai kommentelő szerint a probléma gyökere nem csupán a külső konjunktúrában keresendő, hanem a magyar vállalkozások alkalmazkodóképességében is. Sok exportőr még mindig abban reménykedik, hogy a német megrendelések varázsütésre visszatérnek a korábbi szintre, ahelyett, hogy új piacokat és üzleti modelleket keresnének.
A hozzászóló egy nehezen számszerűsíthető, de a HR-esek és cégvezetők körében nagyon is ismert jelenségre hívta fel a figyelmet: a tulajdonosi és vezetői kifáradásra.
A cégvezetők és tulajdonosok egy része már nem akar újabb három-öt évet végigküzdeni, inkább eladná a lejtmenetben lévő vállalatát. Mások kivárnak [...]. A fontos kérdés most nem az, hogy mikor lesz újra minden olyan, mint 2018–2019-ben. Sokkal inkább az, hogy a magyar vállalatok milyen gyorsan találják meg azokat a piacokat, ahol most keletkezik új kereslet.
Mi a kiút a HR és a cégek számára?
György László elemzése és a reflexiók is egybecsengenek abban, hogy a passzív kivárás a legveszélyesebb stratégia. A közgazdász szerint gyors, vállalati igényekhez kötött átképzési programokra, lakhatási és ingázási támogatásokra, valamint egyértelmű, kiszámítható iparstratégiára van szükség.
A cégek és HR-vezetőik szintjén a hangsúly az agilitás felé tolódik el: a csendes felvételi stopok és a kapacitások üresjárata helyett a termelékenység javítása, az értékesítési stratégia fejlesztése és a belső munkaerő-átcsoportosítás jelentheti a túlélést az előttünk álló nehezebb őszi hónapokban.
Kép forrása: magnific
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon