Ősszel kiderül, mely egyetemek nem kapnak pénzt

Elengedhetetlen a felsőoktatási intézményrendszer bevételi oldalának növelése, gazdálkodása önfenntartó képességének és átláthatóságának erősítése - közölte a helyettes államtitkár, aki szeptember 15-től tölti be posztját.

Kiemelte, hogy a felsőoktatás költségvetési finanszírozását a közpénzek hatékony felhasználásának, a nemzetgazdaságilag értelmezhető társadalmi haszon biztosításának igényével tervezi a kormány. Az egész intézményrendszernek a minőség, a teljesítmény és a fejlesztések, valamint a hatékonyság jegyében kell működnie - tette hozzá.

A jogszabály-alkotási programban emellett a doktori iskola létesítése eljárási rendjének átgondolása, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét biztosító, a tehetséggondozás rendjét és rendszerét áttekintő szabályok kidolgozása szerepel - mondta Maruzsa.

Visszahozzák az osztatlan tanárképzést

Hozzátette, a tanárképzés átalakításának a szakma által régóta várt lépése az osztatlan, kétszakos képzés helyreállítása. A közismereti tanárszakokon kizárólag osztatlan képzésben lehet tanulni a jövőben, míg a szakmai, művészeti tanárképzésben az osztott és az osztatlan képzés is választható lesz.

Fontos újdonság a gyakorlati képzés idejének megduplázása, az eddigi fél évről egy évre növelése, valamint az egymásra épülő, tehát átjárható általános és középiskolai tanárképzés szétválasztása; így a tanárképzés újra igazodik a köznevelési intézményrendszerhez - mondta a helyettes államtitkár.

Nem tartanak életben működésképtelen intézményeket

A felsőoktatás jövő évi költségvetési pozíciójára vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: jelenleg a rendelkezésre álló források átcsoportosítása zajlik. Míg a központi támogatás egyes helyeken csökken, aközben más területeken az állam új, korábban nem létező kötelezettségeket vállal. Ezt a folyamatot jól mutatja szerinte az állami ösztöndíjas keretszámok csökkenésével egyidejűleg a Diákhitel2 létrehozása.

A szerkezeti átalakítás célja olyan új típusú együttműködés kialakítása, amely egyaránt szolgálja a hallgatók és az ország érdekeit, tehát semmiképpen nem az egyes intézmények kiszorítására irányul. Maruzsa szerint a józan ész szabályai szerint azonban nem szabad súlyos áldozatokat vállalva az adófizetők pénzéből mesterségesen életben tartani működésképtelen intézményeket.

Hozzátette, az intézményfejlesztési tervek értékelésének folyamata rövidesen véget ér. Az integrációról szóló döntéseket nem a minisztériumnak kell meghoznia. Az államtitkárság ebben a folyamatban koordinációs szerepet vállal, összefüggésben a képzési szerkezet racionalizálásával.

Októberben jönnek a keretszámok

Maruzsa Zoltán szerint a felsőoktatási keretszámokról a tárcák, a felsőoktatási és a gazdasági élet szereplőinek, szakértőinek álláspontját mérlegelve a kormány mondja ki a végső szót, és várhatóan októberben válnak ismertté az első számok.

Az államtitkárság a Felsőoktatási Tervezési Testület szakmai véleményét kikérve teszi meg javaslatát. Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás "átgondolt döntés eredménye", így visszarendeződés e téren nem várható - jelezte előzetesen.

A hallgatói szerződésekről azt mondta, mivel a beiratkozási időszak még nem zárult le, nincsenek végleges adataik, de azt tudni lehet, hogy a hallgatók nagy többsége elfogadta az állam ajánlatát.

Maruzsa szerint a terület képviselőitől nem, a sajtótól kért egy-két hetes türelmi időt. Megjegyezte, hogy a felsőoktatási szakterület élén a személyi változás nem állítja meg, még csak nem is lassítja a munkát.