Parragh: Nem szakmai, hanem egzisztenciális vita folyik a felsőoktatásról

Parragh László a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferencián beszélt a felsőoktatási rendszer átalakításának szükségéről, és úgy fogalmazott, "a kamara addig nyomja ezt, amíg meg nem reped". Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalommal is el kell fogadtatni a változtatást, mert ez szükséges a tudásbázisú jövőhöz, ahhoz, hogy az ország ne összeszerelő üzem legyen.

A magyar gazdaság most már jó állapotban van - mondta, de megjegyezte, hogy a kedvező gazdasági folyamatok csak akkor tehetők fenntarthatóvá, az ország akkor lehet versenyképes, ha megfelelő tudással is rendelkezik. Ehhez a felsőoktatás átalakítására és a kutatás, fejlesztés, innováció erősítésére van szükség - jelezte a kamarai elnök.

Parragh László kifejtette: a szakképzés átalakításához a szabályozás megszületett, most a megvalósítás fázisában tart. Ha a szükséges változások megtörténnek, akkor 5-6 év alatt válhat működőképessé a szakképzés - vélte.

"Mi szükség van a Corvinuson kertészeti karra?"

Jelentősnek nevezte a kamarai elnök a vállalati elégedetlenséget a felsőoktatással. A valós gazdasági igényektől elszakad a tudásanyag, visszaszorulóban van a minőségi oktatás, és jelentős a kapacitásfelesleg is, miközben több mint 30 százalékos a hallgatói lemorzsolódás - sorolta. Megemlítette a nyelvoktatás gyengeségét, illetve azt, hogy sokszor zavaros az intézmények profilja. Példaként említette, hogy a Sopronban képzett közgazdászok között vannak olyanok, akik Ausztriában benzinkutasként helyezkednek el. "Mi szükség van a Corvinuson kertészeti karra?" - tette fel a kérdést, kifejtve, hogy a legmagasabb szintű közgazdaságtudományi képzés mellett idegen egy agrárszak.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára egyetértett azzal, hogy alapvetően "kultúrharc" folyik a felsőoktatásban a változások ellen. "Érdekvita zajlik", mert a pozíciókat nem szeretik megváltoztatni - közölte.

Előadásában kitért a kormány által tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási koncepció fejlesztési irányaira, és arra hogy várhatóan júniusban a parlament elfogadja az új felsőoktatási törvényt is. Erről felfedte, hogy új intézményi formaként nevesíti a törvény az alkalmazott tudományok egyetemét, ahol már eleve duális képzéssel folyik majd az oktatás.

Jönnek a közösségi felsőoktatási képzési központok

Lehetőség lesz közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozására, önkormányzatok, cégek együttműködésével, elsősorban olyan régiókban, ahol ma nincs, vagy nem megfelelő szerkezetű a felsőfokú képzés, de szükség van rá a munkaerő-piaci igények és a fiatalok helyben tartása érdekében. Salgótarján, Ózd és Kisvárda nevét említette néhány lehetséges helyszínként, ahol már tárgyalások is folynak ilyesfajta intézmények elindítására.

Palkovics László megerősítette, hogy a duális felsőoktatási képzéssel kapcsolatos eddig tapasztaltok alapján a vállalkozások és a hallgatók részéről is igény van erre a formára. Tavaly 400 vállalat 21 felsőoktatási intézménnyel tudott megállapodni, 1200-1300 hallgatót képesek így fogadni. A felvettek 44 százaléka műszaki, 24 százaléka gazdaságtudományi, 18 százalékuk agrár-, 14 százalékuk pedig informatikai ismereteket hallgat és sajátít el a gyakorlati képzőhelyen.