Pedagógus-életpályamodell: messze került az eredeti elképzelésektől

A Nemzeti Pedagógus Kar egy olyan felfogást jobban el tudna képzelni, ahol a döntések közelebb vannak a feladatokhoz, és az intézményeknek nagyobb önállósága van - mondta el Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója arra a kérdésre, hogy hatékonyabb lett-e az oktatási rendszer a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrejöttével.

Az elnököt a Kisalföld olvasói faggatták január 13-án online interjú keretében.

Horváth Péter a pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban is megfogalmazta véleményét: "A pedagógus-életpályamodell három részből állt eredetileg. Egy egyszeri nagyobb összegű béremelésből, egy, az értékállandóságot garantáló, minimálbérhez kötött illetményalapból és az előmeneteli rendszerből. Az egyszeri, nagyobb összegű béremelés tavaly szeptemberben elmaradt, helyette öt éven keresztül, 2017 szeptemberéig részletekben emelkedik a pedagógusok fizetése átlag 3,5 százalékkal. A minimálbérhez való rögzítés egy év elteltével kikerült a rendszerből, azaz még inflációkövetés sincsen. Az előmeneteli rendszerben jelen pillanatban mestertanári fokozatba csak azok a kollégáink kerülhetnek, akik részt vesznek szakértőként vagy szaktanácsadóként minősítésekben. Ez azt jelenti, hogy ők sem az iskolai munkájukért, hanem tulajdonképpen ellenőrzési-tanácsadói tevékenységükért kaphatnak több bért" - mondta el, kiemelve: az életpályamodell minden eleme megváltozott az eredeti elképzelésekhez képest - nem előnyükre.

A pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatban megfogalmazta. "Mindig azt mondtam, hogy a feltöltött óravázlatok és a megnézett két tanóra alapján nem lehet megítélni egy pedagógus munkáját. Azon vagyok, hogy a minősítési rendszer tapasztalatainak értékelése után legyen lehetőség változtatásra. Biztos vagyok benne, hogy a helyi döntések sokkal pontosabban állapítanák meg, ki milyen hatásfokkal végzi a munkáját."

Az elnök, egyben igazgató arról is beszélt, hogy az iskolák közötti kapcsolatok egyre kevésbé segítik a szaktanárok munkáját. "Nincsenek szakmai műhelyek, nem ismerjük egymás gyakorlatait. Vannak pályázatok, amelyek segíthetnének ebben, de az is tény, hogy a pedagógusok év közbeni leterheltsége miatt nehezen látom, miként lehetne a tanítás és a tanításhoz kapcsolódó egyéb elfoglaltságok mellett előbbre jutni ebben a kérdésben" - mondta el.

Problémaként emelte ki a munkaerőhiányt is: "az egyetemeken, a főiskolákon szinte nem végeznek fizika, kémia, biológia szakos tanárjelöltek. Nem megnyugtató az sem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusoknak év közben kell elhagyniuk az intézményüket. Tudomásul kellene venni, hogy a diákok, a szülők és az iskola érdeke is az, hogy a tanév zökkenőmentesen érjen véget. Nem minden pedagógus született nyáron, ezért ha hajlandó befejezni a tanévet, akkor az a legjobb megoldás, hogy erre lehetősége legyen."

Kiemelte: "nagyon jónak tartanám, ha a hivatalos tanulmányi versenyeken eredményt elérő diákok felkészítő tanárai jutalomban részesülhetnének. A köznevelésről szóló törvény ismeri a jutalom lehetőségét, de a gyakorlatban eddig ez alapján nem lehetett jutalmazni. A Nemzeti Pedagógus Kar már leírta javaslatát, hogy a Klik költségvetésében tervezhető módon szerepelnie kellene ilyen összegnek, mert ha ilyen nincsen beállítva, akkor biztosan nem is lesz rá pénz. Az előmeneteli rendszerben is figyelembe kellene venni minden ilyen típusú többletmunkát."

Horváth Péter elmondta: "felkérést kaptunk szóban, hogy véleményezzük a most készülő 2015-16-os tanév rendjét. Mivel ez minden oktatásban részt vevő számára fontos rendelet, ezért azt szeretném, hogy minél szélesebb körű egyeztetés legyen. Azaz a területi szervek begyűjtenék az adott megye hozzászólni kívánó pedagógusainak meglátásait, és ezeket összesítve képviselné az elnökség a kar véleményét.”"

Az NPK elnöke aggodalmát fejezte ki a jövőre nézve: "azt látom csak, hogy az állami intézmények enyhén szólva sem dúskálnak a fejlesztési lehetőségekben. Ez hosszabb, de már középtávon is bizony okozhat minőségromlást."

Az oktatói-nevelői munkáról elmondta: "minden diák külön személyiség; vannak olyanok, akiket a dicséret, és akadnak olyanok, akiket a dorgálás motivál jobban. Egy jó tanárnak az a képessége is megvan, hogy tanítványainál meglássa azt, melyikkel érhet el hosszú távon jobb eredményt. A poroszos módszer, amelyen elég sokan felnőttünk, több előnye mellett egyértelműen a hibák keresését, a talán túlzott szigort, merevséget helyezte előtérbe. Más rendszerek pedig talán elnéznek olyan dolgokat is, amelyeket jobb lenne szóvá tenni. Azt gondolom, hogy a kettő között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Einstein azt mondta: nem az a baj, hogyha hibázik valaki, hanem az, ha ezért nem szólunk neki. Egyetértek vele" - mondta el az elnök, egyben igazgató és tanár.

Kisalfold.hu/Edupress.hu