Több mint 3 ezer pedagógus kész lenne elhagyni a pályát a státusztörvényt miatt

Mint arról korábban hírt adtunk, júniustól megszűnhet a pedagógusok közalkalmazotti státusza. Mindez egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység petíciót indított, hogy felmérje, hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. "A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai" - olvasható a petícióban, amit kedd délutánig 3026-an írtak alá. Az akció kezdeményezői a bérkezett adatokat összesítve statisztikát készítenek majd az adatot településekre, fenntartókra lebontva.

Mint a petíció oldalán írják, többek között ilyen következményekkel járna a státusztörvény bevezetése:

• A státusztörvény elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntéseket átadja a tankerületeknek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem. 
• A státusztörvény megtiltja, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés. Fegyelmi eljárás is indulhat tanárok ellen, akiket ennek eredményeképp kirúghatnak, vagy büntetésből akár fél éven át 20%-kal csökkenthetik a fizetésüket.
• A státusztörvényben a bérsávok olyan szélesek, hogy ez megengedi, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség legyen a munkavállalók között. Az alsó határt úgy határozza meg, hogy az nem biztosít béremelést.
• A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak. A fenntartó méltatlan, nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájkfolyamat van.
• A státusztörvény szerint a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető. Megfigyelhetnek kamerával, és saját számítógépedet, telefonodat is átvizsgálhatják. (Ezzel beleláthatnak a tanulók és családjaik életébe is.)
• A státusztörvény röghöz köt. A lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő. Tehát még fél éven át azon a munkahelyen kell dolgoznod, ahol már jelezted, hogy nem szeretnél.
• A státusztörvény alapján a szabadságok száma 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadsága alatt 15 munkanapra bármire (akár pakolásra, takarításra is) berendelhető a pedagógus.
• A státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett még az eddiginél is jobban kizsákmányolja a pedagógusokat. A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőne.
• A státusztörvény szerint a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani. Ez súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is!
• A státusztörvény tovább rontja a régóta pályán lévők anyagi megbecsülését. A nyugdíjba vonulók mostantól negyedannyi "sétálóidőt" kapnak, így a korábbi 4 havi helyett 1 havi fizetésre lesznek jogosultak. A jubileumi jutalmak számításánál pedig a ledolgozott évek számából levonják a gyesen, gyeden, táppénzen és azonos területen, de más munkakörben töltött éveket.
• A státusztörvény megnehezíti a szakszervezetek munkáját. A reprezentativitási küszöböt a teljes foglalkoztatotti kör 10%-ához kötnék. Enélkül nem kell sem országos, sem fenntartói szinten egyeztetni a szakszervezetekkel. A munkaidő-kedvezményt is ehhez kötik.

fotó: unsplash