Romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei?
Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei - állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.
Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális működése és kölcsönhatása határozza meg, e hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem működik a természetes kiválasztódás - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
"Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószínűséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlődött ki, mielőtt elődeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntő volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erőteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetően ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia" - fejtegeti a szerző.
A kutató szerint ettől a ponttól viszont megkezdődött a hanyatlás. A földművelés kifejlődésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengítő mutációk "kiszűrése".
Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.
Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehetősen lassú, a tudomány gyors fejlődése pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára.
"Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes "meghibásodást". Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára" - vélekedett Gerald Crabtree.
nfj \ ksb \ kpt
"Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószínűséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlődött ki, mielőtt elődeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntő volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erőteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetően ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia" - fejtegeti a szerző.
A kutató szerint ettől a ponttól viszont megkezdődött a hanyatlás. A földművelés kifejlődésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengítő mutációk "kiszűrése".
Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.
Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehetősen lassú, a tudomány gyors fejlődése pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára.
"Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes "meghibásodást". Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára" - vélekedett Gerald Crabtree.
nfj \ ksb \ kpt
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?