Sanyarú sors vár a kelet-európai munkavállalókra Nagy-Britanniában?

A késő esti BBC-híradó részeként bemutatott, három hónapos vizsgálat eredményeként összeállított dokumentumfilmben egy 33 éves litván újságíró kelet-európai munkavállalóként akart szerencsét próbálni Nagy-Britanniában. Audrius Lelkaitis "kiközvetítése" még Litvániában kezdődött, azzal, hogy egy ITC nevű ügynökség 180 font közvetítési díjat fizettetett ki vele.

160 font egy újabb, nem létező ügynökségnek Angliában
A riportban elhangzott, hogy Litvániában 250 fontnak felel meg az átlagos havi alkalmazotti bér, ami még "a nagy-britanniai minimálbérnek is a töredéke". Az ITC-nél azt mondták a litván újságírónak, hogy az angliai Hullban teljes munkaidős gyári állás várja, 35-50 órás heti munkaidővel, amiért a Nagy-Britanniában érvényes 5,35 fontos óránkénti minimálbért fogja kapni.

Lelkaitisnak először a londoni Paddington pályaudvarra kellett mennie, ahol egy másik ügynökség, a CCCP UK Ltd. képviselője várta. Az oroszul beszélő illető újabb 160 fontot hajtott be az álmunkavállalón, és amikor a litván újságíró számlát kért, az ügynök kinevette, majd eltűnt a pénzzel. A BBC vizsgálata szerint a CCCP UK Ltd.-nek nincs működési engedélye, sőt be sincs jegyezve Nagy-Britanniában.

Semmilyen állás nem várta a munkavállalónak álcázott újságírót
Amikor a litván riporter megérkezett Hullba, közölték vele, hogy nem is hallottak róla, állás pedig nincs. A Slavery International nevű brit kizsákmányolás-ellenes kampányszervezet vezetője a BBC-nek azt mondta: a brit törvények egyértelműen emberkereskedelemnek minősítik, ha valakit fenyegetéssel, erőszakkal vagy megtévesztéssel vesznek rá egy állás elfogadására, márpedig "ebben az esetben nyilvánvaló a megtévesztés".

12-en egy hálóteremben
A litván újságírót hat napig váratták, majd egy észak-yorkshire-i csirkekeltetőbe irányították. Szállása egy ágy volt egy átalakított mezőgazdasági épületben, ahol már húsznál is több kelet-európai lakott. A riporter "bűzös, állott levegőjű" hálótermében 12-en aludtak, férfiak és nők együtt; többen már egy évnél hosszabb ideje laknak itt. A helyi ügynökség "ezért a nyomortelepért" heti 50 font szállásköltséget von le mindegyik alkalmazott béréből - hangzott el a riportműsorban.

47 font 128 óra munkáért
A munkavállalónak álcázott litván újságírót innen egy vegyianyag-csomagoló üzembe irányították át, éjszakai műszakra. A riportert olyan emelő berendezések kezelésére osztották be, amelyek működtetésére semmilyen képzést nem kapott; legtöbb munkatársa nem tudott angolul, és így az instrukciókat sem tudták elolvasni. Lelkaitis három hét és 128 óra munkaidő után kapta meg első fizetését - szállásköltség levonása után 47 fontot (17 ezer forintot), ugyanakkor 50 fonttal tartozott munkatársainak, az első hetekben ugyanis tőlük kellett kölcsönkérnie, hogy egyáltalán élelmet tudjon vásárolni.

Hajléktalanként tengődnek a munkáért kiutazó lengyelek
A BBC riportfilmje szerint az ilyen körülmények között dolgozó kelet-európaiak zárt, elszigetelt közösséggé alakulnak, elvágva a brit társadalomtól. Törvényes jogaikat nem ismerik, panaszkodni nem mernek, gondjaikat alkoholba fojtják. "Ezt jelenti-e a határok megnyitása?" - tette fel a kérdést a dokumentumfilm végén a műsor szerkesztője.

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai tagállamok előtt, és azóta hivatalos becslések szerint több mint félmillióan érkeztek munkavállalás céljából az új EU-országokból; kétharmaduk lengyel. Tavaly ősszel a londoni Westminster kerület tanácsa bejelentette: olyan mértéket öltött a kerületben szerencsét próbáló lengyelek körében a hajléktalanság, hogy a tanács kifizeti a hazatérni hajlandóknak az utazási költségeket.