Sok a szigorítás a béren kívüli juttatásoknál

Alapos fejtörést okozhatott a vállalatvezetők és a hr-szakemberek számára, hogy a tavaly év eleji enyhítés után két lépcsőben (szeptember elejétől, valamint 2007 januárjától) ismét szigorodott a nem pénzbeli juttatások adóvonzata. Az érintettség természetesen attól függ, hogy az adott vállalati étlap milyen elemekből áll. Szerencsés esetben ugyanis tavaly még meg sem érezték a vállalatok a cafeteriát sújtó szigorításokat.

Az érintetteket leginkább a 2006 szeptemberében hatályba lépett változások zavarták meg, mivel a nem pénzbeni juttatási-keretet mindig év elején határozzák meg (egy dolgozóra átlag 225 ezer forint jut évente). A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ezért több helyen szoftverfejlesztést kellett végrehajtani, illetve újra át kellett gondolni a juttatási-rendszert, nehogy az új szabályok hátrányosan érintsék azokat, akik még nem használták fel addig a kedvezményeket.

Marad a 400 ezer forintos limit

A legfontosabb változás az, hogy megmaradt a 400 ezer forintos adómentesen adható természetbeni juttatások limitje. Többet kell viszont adózni a keretösszeg átlépése után: az eddigi 44 százalék helyett ugyanis idén már 54 százalékos lesz az elvonás.

Népszerű az étkezési juttatás:
A Tárki-monitor felméré- se szerint a magyar mun- kavállalók túlnyomó több- sége kap valamilyen bé- ren kívüli juttatást. A legelterjedtebb az étke- zési hozzájárulás és a ruhapénz, ezek adása nem túlságosan függ a dolgozó beosztásától. Étkezési hozzájárulást a megkérdezett felsőveze- tők 60,9 százaléka, a betanított segédmunká- sok 53,3 százaléka és a beosztott értelmiségiek 70,5 százaléka kap. A kutatás szerint a béren kívüli juttatásokból való részesedés és annak nagysága is arányos az alapkeresettel, azaz a bérköltség optimalizá- lására használt juttatások igazából növelik a jöve- delem egyenlőtlensége- ket.
Ennek az az oka, hogy az alternatív juttatások után éppen így növekszik (pontosabban szeptembertől eképpen növekedett) az szja mértéke. Ráadásul a 10 százalékkal növelt tétel után a 29 százalékos tb- és 3 százalékos munkáltatói járulékot továbbra is meg kell fizetni. Összességében tehát az adómentes határ átlépése esetén több, mint 10 százalék közterhet kell leróni.

A korlátozott, azaz a járulékmentes körbe az eddigi kilenc helyett idén már csak nyolc juttatás marad, mivel év végével megszűnik az alkalmazottaknak adható kétezer forint értékű adómentes bankszámlaköltség-térítés.

Szűkül az önkéntes pénztári befizetések utáni adókedvezmény

A legnagyobb érvágás az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál január 1-jétől hatályba lépő passzus. Az elmúlt évben ugyanis az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig (azaz 62500 forint) volt adómentes, csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás. Eképpen ha a nyugdíjpénztár mellett utóbbi két jogcímre is történt befizetés, az összeg a minimálbér 130 százalékáig mentes volt a külön járulékfizetés alól.

Mostantól viszont nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén már csak a minimálbér feléig (az időközben emelkedett minimálbér miatt már havi 32 750 forintig) lesz adómentes. A másik két esetben pedig a megváltozott minimálbér csupán 20 százalékáig lehet mentesülni az szja-fizetés alól. Így tehát az eddigi 130 százalékos limit majdnem a felére, azaz 70 százalékra apad.




1. oldal: Az adómentes keret maradt a járulékok azonban nőttek
2. oldal: Az étkezési és az üdülési csekkek kedvezően változtak