Sok külföldi hallgató országkép alapján választ egyetemet

Jelenleg 1,7 millió diák vesz részt a nemzetközi felsőoktatási mobilitásban, ez a szám 2025-re meghaladhatja a nyolcmilliót; az "elvándorló" hallgatók várhatóan több mint fele kínai, indiai és délkelet-ázsiai lesz majd - mondta Hatos Pál, a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) irodavezetője egy szerdai háttérbeszélgetésen.
A külföldön tanulók zöme (94 százaléka) a legfejlettebb gazdasággal rendelkező OECD-országokat keresi fel, ezen belül 28 százalékuk az Egyesült Államokat, 14 százalékuk Nagy-Britanniát, 12 százalékuk Németországot, 9 százalékuk Franciaországot, 7 százalékuk Ausztráliát találta vonzónak.
A diákok többsége master fokozatért fizet
Európában az angol nyelvű képzések egynegyede pénzügyi jellegű, 22 százaléka mérnöki, 8-8 százaléka társadalomtudományi, illetve informatikai, 6 százaléka természettudományi, 5 százaléka pedig agrártudományi. A diákok több mint kétharmada master, negyede bachelorszintű végzettséget szerez, mindössze 2 százalékuk vesz részt PhD-képzésben.
Hatos Pál szerint tévhit, hogy az intézmények elsősorban bevételeik gyarapítása miatt indítanak angol nyelvű, fizetős kurzusokat. Több mint négyötödük számára jóval lényegesebb szempont a presztízs, valamint, hogy a hazai hallgatók meg tudjanak felelni a globális munkaerőpiac kihívásainak. A jövedelmezőséget az intézmények alig egyötöde tartotta fontosnak.Csúcsponton a hallgatói létszám
A jelenlegi 420 ezres létszámmal valószínűleg elérte csúcspontját a hazai felsőoktatásban tanulók létszáma. Egész Európában gond a "demográfiai apály", melynek hatására belátható időn belül csökkenni fog a jelentkezők száma - mondta Gönczi Éva, az oktatási miniszter főtanácsadója. A stagnálás azonban még évekig eltarthat, mert sokan próbálkoznak a felvételivel azok közül, akik korábban sikertelenül próbálkoztak.
Előkelő helyen a magyarországi angol nyelvű képzések
Európában átlagosan hatezer eurónyi tandíjat kérnek évente, Magyarországon 3-4 ezer euróból is meg lehet úszni két szemesztert. Hatos Pál úgy véli, az összevetéskor érdemes figyelembe venni, hogy ezért a pénzért a hallgatók milyen szolgáltatást kapnak, például a szállás vagy az infrastruktúra tekintetében. A nehézségek ellenére a magyarországi angol nyelvű képzések a hatodik helyen állnak az európai népszerűségi listán.
Az irodavezető szerint ki kell alakítani a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculatát, mert egy ázsiai vagy latin-amerikai diák az országkép alapján választ intézményt. Nem mellékes gazdasági szempont az sem, hogy a külföldi hallgatók a tandíj mellett fejenként mintegy másfél millió forintot költenek Magyarországon.