Sokan ágálnak az adótervek ellen

Sokan ágálnak az adótervek ellen 2004. szeptember 17. " class="kapcsszoveg">Andacs Botond FigyelőNet, MTI Mindenki talált valami kivetnivalót az egy hete részletekben közölt adótörvényekben. A szakszervezetek szemét a személyi jövedelemadó (szja), a cégeket a társasági adójogszabályokban várható változások csípik. Az adótörvényt hétfőn terjesztik a parlament elé, de szociális partnerekkel ma még sor kerül egy utolsó egyeztetésre. hirdetés De úgy tűnik Draskovics Tibor pénzügyminiszter dolgát a koalíciós partner SZDSZ is megnehezíti. A kisebbik kormánypárt köti az ebet a karóhoz, s nem határozottan elveti a nyereségadó bevezetését. Pártok, bankok, munkaadók ...Az SZDSZ csak szükséges kompromisszumként fogadta el a forrás- és osztalékadó bevezetését, de határozottan ellenáll nyereségadó újbóli bevezetésének. Kikerülhető a magas adóLászló Csaba, korábbi pénzügyminiszter a Népszabadságnak azt mondta, hogy a pénzintézetek valószínűleg kiszervezik tevékenységeiket, amelyek nem kötődnek szorosan a pénzügyi tevékenységhez. Véleményük szerint ez ellentmond a megtakarításokat ösztönző gazdaságpolitikának. Továbba azt is állítják, hogy az intézkedés a társadalom nagyon széles rétegeit érinti. Szalay-Berzeviczy Attila, BÉT-elnöke szerint az MSZP ezt az adófajtát akár a nagyobbik ellenzéki párttal szövetkezve is elfogadhatja, mivel az korábban egyszer már bevezette ezt az adónemet – hangzott el az Info Rádió tegnapi Aréna című műsorában. A pénzintézeteknek természetesen a megemelt adókulcs fáj. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által bejelentett adóintézkedések sértik a befektetők érdekeit, s diszkriminatívak. Az adó emelése hátrányos helyzetbe hozza a magyar hitelintézeteket a regionális versenyben is, s mintegy 8-10 százalékkal mérsékli a bankok nyereségét. Mindez természetesen a kamatolló nyitásához vezet. Az ügyben a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szervezete is hallatta hangját. Gyurcsány Ferencnek küldött levelükben a versenysemlegességet sértő lépésnek tartják az intézkedést. Szerintük a magyar bankok külföldi fiókjaikba helyezik át a nyereséget, s így nehezen lesz Magyarországból regionális pénzügyi központ. A tényekhez az is hozzá tartozik, hogy tegnap, ha nem is sokkal, de nőtt a vezető magyar bank, az OTP árfolyama. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a minimálbérre vonatkozó szabályozást az egyéni vállalkozókra és Bt-beltagokra is kiterjesztené. Kifogásolják, hogy a kormány nem csökkenti az áfa 25 százalékos mértékét. Az osztalékadóval kapcsolatosan az IPOSZ szerint az adófajta megemelésével kevesebb beruházásra, fejlesztésre fordítható forrás marad a vállalkozásoknál. ... és a szakszervezetek Nyereség, veszteségAz MSZOSZ elnöksége szerint a kétkulcsos adótábla ugyan körülbelül 2 százalékos adóteher-csökkentést eredményez, javítja a reálpozíciókat, viszont az átlagkereset továbbra is a felső adókulccsal adózna.A szakszervezetek leginkább az szja-kérdéskörben hallatták hangjukat, de azt is nehezen viselik, hogy az Országos Érdekegyezetető Tanács (OÉT) hétfői ülésén Gyurcsány a versenyszférában 4,5 százalékos bruttó keresetemelést javasolt. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint az szja tervezett sávjai elfogadhatatlanok, s szerintük a magyarországi bruttó átlagkereset alapján évi 2,5 millió forint alatt kellene alkalmazni a 18 százalékos adókulcsot. Borsik János, elnök szerint ma Magyarországon a munkavállalók átlagkeresete 141 ezer forint, ez pedig azt jelenti évi átlagos kereset 1,7 millió forint, amiből 200 ezer forint eleve belóg a 38 százalékos sávba, a közszférában pedig az átlag még ennél is magasabb – mondta az MTI-nek. A szakszervezet számításai szerint jövőre a nettó minimálbérnek legalább a létminimum szintjét el kell érni, ez pedig 55.860 forint. Ennél kicsit tovább lép a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), amely bruttó 6-7 százalékos keresetnövelést és 62 ezer forintos minimálbért javasol. Szerintük csak egy ilyen mértékű bruttó keresetemelés biztosítaná a GDP bővülésével megegyező, 4 százalék körüli reálbéremelést. Nem teljesíti azt az elvárást sem, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően vegyen részt a közterhek viselésében – állítja az MSZOSZ. Az MSZOSZ elnöksége javasolja, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összege tovább emelkedjen, hidegétkeztetésnél 5.000, melegétkeztetésnél 10.000 forintra, az iskolakezdési támogatás növekedjék 20.000 forintra, illetve a mindenkori minimálbér 40 százalékára.