Szakma vagy diploma - melyikkel könnyebb a boldogulás?

Nehéz elképzelni, hogy a jövőben egy szülő, azzal fog dicsekedni, hogy gyermekét, aki jól tanult és orvosnak készült, ő inkább vízvezeték-szerelő pályára küldte.

A tavalyihoz képest csaknem tízezerrel kevesebb, 95 147 fiatal jelentkezett a 2013 szeptemberében startoló tanévre alap- és mesterképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben. Ez az adat a legalacsonyabb az elmúlt 17 év statisztikái alapján. A kormány ezt demográfiával magyarázza, de egészen biztos, hogy az okok között ott van a a bizonytalanság, a gazdasági visszaesés és a családok anyagi helyzetének romlása is. És persze jó páran kezdik meg tanulmányaikat külföldön.

Polónyi István oktatáskutató közgazdász, a Debreceni Egyetem tanára sem csak népességfogyással magyarázza a felvételizők számának csökkenését. jelentkezők számának drasztikus csökkenését korántsem Szerinte ez csupán néhány százalékot jelent, hiszen a statisztikák szerint az érettségizők száma is minimálisan csökkent az elmúlt években. Az ok a jelentkezők elbizonytalanodása és az, hogy az Orbán-kormány deklaráltan a munkaalapú társadalom mellett tette le a voksát. Miközben az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát negyven százalékra növeli a 30–34 éves korosztályban, azaz a tudásra helyezi a hangsúlyt. Mi csupán 30,3 százalékot vállaltunk. Nálunk kevesebbet csak a románok és az olaszok tűztek ki célul.

A gazdaságfejlesztési tervek is a tőkevonzást, az olcsó munkaerő biztosítását célozzák a magyar és külföldi vállalatok számára, alapvetően egy termelési rendeltetésű felsőoktatás biztosításával.

Akik a jövőben kiszorulnak a hazai felsőoktatásból, azok biztosan s kétkezi munkák felé fordulnak majd. Azonban a bérek a kétkezi munkák nagy részérnél igen alacsonyak: külföldön viszont anyagilag is megbecsülik a jó hentest, pincért, szerelőt. Így aztán lehet, hogy ők is elmennek majd.

A szakmatanulás presztízse fokozatosan javul, és emelkedik a végzést követő kilenc hónapban elhelyezkedők aránya. Az elméletigényesebb szakmát tanulók száma az elmúlt években majdnem utolérte a fizikai szakmák betöltésére készülőkét: 93 ezren tanulnak érettségire épülő, zömében technikusszakmát, 103 ezren pedig általános iskolai végzettségre épülő szakmákat. A gimnáziumba járók aránya 1990 óta 24-ről 36, a szakközépiskolai tanulók aránya pedig 33-ról 41 százalékra nőtt. Eközben a szakiskolába járók aránya megfeleződött: 44-ről 22 százalékra csökkent.

Népszabadság