Szalai Piroska: A nők minden korcsoportjában nőtt a foglalkoztatottak száma
Jövőre a munkaerőpiac további rugalmasítását célzó intézkedések és a családbarát munkaerő-piaci modellek kialakításán dolgozik Szalai Piroska. A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos az MTI-nek adott év végi interjújában 2012 eredményei közül kiemelte, hogy jelentősen javult a nők foglalkoztatási helyzete.
Szalai Piroska - aki 2012 áprilisa óta dolgozik miniszteri biztosként - az elmúlt húsz év legjelentősebb foglalkoztatási programjának tartja a nők esetében is a napokon belül induló munkahelyvédelmi akciótervet, mivel az a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzetlenek és a kisgyermekes anyák munkaadói számára is kínál adókedvezményt.
Az idei évről elmondta: 2012 második és harmadik negyedéve volt az első két olyan időszak, amikor a nők minden korcsoportjában nőtt a foglalkoztatottak létszáma: április-júniusban a 15-64 éves nők között 48 ezerrel, július-szeptemberben pedig 57 ezerrel több nő dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel Magyarország a negyedik legnagyobb növekedést érte el az Európai Unióban - hangsúlyozta.
A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a bővülést ezen időszakokban a nőknél nem befolyásolta a közfoglalkoztatás, mert majdnem ugyanannyian vettek részt a közfoglalkoztatási programokban havonta, mint 2011-ben.
A növekedés 15 százaléka a munkanélküliek belépéséből, 85 százaléka pedig az inaktívak számának csökkenéséből fakadt - mondta Szalai Piroska. Utóbbi azt jelenti, hogy ezen időszakban nem vált annyi 64 évesnél fiatalabb nő újonnan inaktívvá, mint ahányan a korábbi inaktívak közül elérték a 64 éves kort, s ezzel kikerültek a vizsgált korosztályból - fejtette ki.
Idén a tavalyinál nagyobb arányban sikerült megtartani az ágazatok többségében a munkahelyeket, emellett volt néhány olyan ágazat is, amely bővülni tudott: a legjelentősebbek a kereskedelem, szociális és egészségügyi ágazat, a mezőgazdaság és az infokommunikáció - hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. Elmondta, hogy az utóbbi háromban a nemzetközi elemzések is magasabb foglalkoztatás-bővülést prognosztizálnak.
A 2013-as tervekről elmondta: március végéig a családbarát munkaerőpiac erősítésére szolgáló alternatívákat készítik elő; az erről szóló egyeztetések már elindultak. Megvizsgálják, hogyan lehetne a későbbiekben egyes ellátásokat is rugalmasabbá tenni. Például a gyes mellett aki akar, az részmunkaidős alkalmazott lehet. A biztos szerint meg kell vizsgálni, hogy bővíthető-e az egyéb ellátások melletti munkavégzés lehetősége is.
A szakember szerint lehetőséget kell teremteni a nők számára, hogy a saját és családjuk döntésén múljon, hogy meddig szeretnének otthon maradni a gyerekeikkel. Aki 3 évig, az is megtehesse, s aki korábban vissza szeretne menni dolgozni, de csak például heti 3 napra tud, az is megtehesse.
Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetét jellemezve kifejtette: régóta látszik a statisztikákból, hogy az 55 év felettiek kevesebben vesznek részt a foglalkoztatásban; számos fejlesztési program hatására ezen csoport foglalkoztatása nőtt leginkább az elmúlt időkben.
A 25 év alattiak foglalkoztatási rátája ugyanakkor épp a válság hatására zuhant hatalmasat: Magyarországon 2003-ban, az Európai Unióban pedig 2008-ban kezdődött ez az esés. A fiatalok problémáira korábban nemcsak a magyar foglalkoztatáspolitika, de az uniós fejlesztések sem fókuszáltak. A miniszteri biztos szerint életbevágó, hogy megfelelő figyelmet kapjon a belépésük a munkaerőpiacra.
A szakember szerint a képzetlenség, a megfelelő szakma hiánya is komoly gát Magyarországon a nők foglalkoztatásának növelésében, miközben az unió gazdagabb országaiban az alacsony iskolai végzettségűek többen tudnak foglalkoztatottak maradni, mint hazánkban.
Szalai Piroska szerint problémás a nők bent maradása a munkahelyeken akkor is, amikor a családi elfoglaltságaik, a "láthatatlan munka" időszakosan megemelkedik. Nagyon kevés atipikus munkakör található a hazai munkaerőpiacon. Például a heti 35 órát nem meghaladó részmunkaidős foglalkoztatottak száma csupán negyede az uniós átlagnak. Ezért azok a nők, akik valamilyen okból nem tudnak heti 40 órát a munkahelyükön tölteni, jelenleg kiszorulnak az inaktívak közé.
A kisgyermekes nők foglalkoztatásának egyik fontos pontja az is, hogy még mindig nem állnak elegendő számban rendelkezésre a kisgyermekek napközbeni ellátására irányuló szolgáltatások, például bölcsődék vagy családi napközik - fűzte hozzá Szalai Piroska.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatott nők háromnegyede dolgozik 250 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató munkaadónál. A miniszteri biztos szerint a kis szervezetek számára a nagyon egyszerűen hozzáférhető kedvezmények, támogatások a leghatékonyabbak, mivel a tapasztalatok szerint sokan kimaradhatnak az olyan típusú támogatásokból, amelyek bonyolultak vagy nagy az adminisztráció igényük.
Az idei évről elmondta: 2012 második és harmadik negyedéve volt az első két olyan időszak, amikor a nők minden korcsoportjában nőtt a foglalkoztatottak létszáma: április-júniusban a 15-64 éves nők között 48 ezerrel, július-szeptemberben pedig 57 ezerrel több nő dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel Magyarország a negyedik legnagyobb növekedést érte el az Európai Unióban - hangsúlyozta.
A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a bővülést ezen időszakokban a nőknél nem befolyásolta a közfoglalkoztatás, mert majdnem ugyanannyian vettek részt a közfoglalkoztatási programokban havonta, mint 2011-ben.
A növekedés 15 százaléka a munkanélküliek belépéséből, 85 százaléka pedig az inaktívak számának csökkenéséből fakadt - mondta Szalai Piroska. Utóbbi azt jelenti, hogy ezen időszakban nem vált annyi 64 évesnél fiatalabb nő újonnan inaktívvá, mint ahányan a korábbi inaktívak közül elérték a 64 éves kort, s ezzel kikerültek a vizsgált korosztályból - fejtette ki.
Idén a tavalyinál nagyobb arányban sikerült megtartani az ágazatok többségében a munkahelyeket, emellett volt néhány olyan ágazat is, amely bővülni tudott: a legjelentősebbek a kereskedelem, szociális és egészségügyi ágazat, a mezőgazdaság és az infokommunikáció - hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. Elmondta, hogy az utóbbi háromban a nemzetközi elemzések is magasabb foglalkoztatás-bővülést prognosztizálnak.
A 2013-as tervekről elmondta: március végéig a családbarát munkaerőpiac erősítésére szolgáló alternatívákat készítik elő; az erről szóló egyeztetések már elindultak. Megvizsgálják, hogyan lehetne a későbbiekben egyes ellátásokat is rugalmasabbá tenni. Például a gyes mellett aki akar, az részmunkaidős alkalmazott lehet. A biztos szerint meg kell vizsgálni, hogy bővíthető-e az egyéb ellátások melletti munkavégzés lehetősége is.
A szakember szerint lehetőséget kell teremteni a nők számára, hogy a saját és családjuk döntésén múljon, hogy meddig szeretnének otthon maradni a gyerekeikkel. Aki 3 évig, az is megtehesse, s aki korábban vissza szeretne menni dolgozni, de csak például heti 3 napra tud, az is megtehesse.
Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetét jellemezve kifejtette: régóta látszik a statisztikákból, hogy az 55 év felettiek kevesebben vesznek részt a foglalkoztatásban; számos fejlesztési program hatására ezen csoport foglalkoztatása nőtt leginkább az elmúlt időkben.
A 25 év alattiak foglalkoztatási rátája ugyanakkor épp a válság hatására zuhant hatalmasat: Magyarországon 2003-ban, az Európai Unióban pedig 2008-ban kezdődött ez az esés. A fiatalok problémáira korábban nemcsak a magyar foglalkoztatáspolitika, de az uniós fejlesztések sem fókuszáltak. A miniszteri biztos szerint életbevágó, hogy megfelelő figyelmet kapjon a belépésük a munkaerőpiacra.
A szakember szerint a képzetlenség, a megfelelő szakma hiánya is komoly gát Magyarországon a nők foglalkoztatásának növelésében, miközben az unió gazdagabb országaiban az alacsony iskolai végzettségűek többen tudnak foglalkoztatottak maradni, mint hazánkban.
Szalai Piroska szerint problémás a nők bent maradása a munkahelyeken akkor is, amikor a családi elfoglaltságaik, a "láthatatlan munka" időszakosan megemelkedik. Nagyon kevés atipikus munkakör található a hazai munkaerőpiacon. Például a heti 35 órát nem meghaladó részmunkaidős foglalkoztatottak száma csupán negyede az uniós átlagnak. Ezért azok a nők, akik valamilyen okból nem tudnak heti 40 órát a munkahelyükön tölteni, jelenleg kiszorulnak az inaktívak közé.
A kisgyermekes nők foglalkoztatásának egyik fontos pontja az is, hogy még mindig nem állnak elegendő számban rendelkezésre a kisgyermekek napközbeni ellátására irányuló szolgáltatások, például bölcsődék vagy családi napközik - fűzte hozzá Szalai Piroska.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatott nők háromnegyede dolgozik 250 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató munkaadónál. A miniszteri biztos szerint a kis szervezetek számára a nagyon egyszerűen hozzáférhető kedvezmények, támogatások a leghatékonyabbak, mivel a tapasztalatok szerint sokan kimaradhatnak az olyan típusú támogatásokból, amelyek bonyolultak vagy nagy az adminisztráció igényük.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Megbecsült és lenézett szakmák: itt a lista
Egy friss országos kutatásból az kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl... Teljes cikk
Még a felmondásokat sem kapják meg az elbocsátott dolgozók a Heves vármegyében működő multicégtől
A vállalattól 165 munkavállalót bocsátanak el, akiknek a június 10-én esedékes májusi bérkifizetésük is elmaradt. Teljes cikk
Gyógyítás helyett megelőzés – így küzdenek a munkahelyi hiányzások ellen a vállalatok
Egy friss kutatás szerint a munkaadók majdnem fele egészségügyi és jóléti juttatásokat használ, hogy a dolgozók hamarabb visszatérjenek a munkába. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ezek a fontos adóváltozások léptek hatályba kedden 5 napja
- A teljes, a rendszeres és a nem rendszeres bruttó átlagkereset a különböző csoportokban - grafikon 6 napja
- "Fel vagyunk készülve, hogy tíz rendőrből hat roma lesz?" - kihívások a foglalkoztatásban 2 hete
- Így változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2 hete
- A potenciális munkaerő-tartalék negyedévenkénti alakulása - grafikon 2 hete
- A diákmunkára szigorú szabályok vonatkoznak – ezekre figyelni kell a nyári munkavállalás előtt 2 hete
- A 15–74 évesek munkanélküliségi rátájának alakulása az EU tagországaiban - grafikon 3 hete
- Mentesség, kedvezmények: ez változik július 1-től a munkavállalók adózásában 3 hete
- A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája és annak változása vármegyénként - grafikon 3 hete
- A fontosabb hazai munkaerőpiaci jelzőszámok - infografika 3 hete
- Egyre kevesebb munkaórát teljesítenek az európai dolgozók 3 hete