Támogatás, érdekeltség, ellenőrzés (FMM hivatalos tájékoztató)

A száz lépés programjában meghirdetett munkaügyi intézkedések szakmai hátteréről és az intézkedések végrehajtásának üteméről beszélt sajtótájékoztató keretében Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A békásmegyeri munkaügyi kirendeltségen szervezett sajtóeseményen a miniszter oldalán Pirisi Károly, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója és Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke adott választ a felvetődött konkrét kérdésekre.

Csizmár Gábor megerősítette: a jövőben a munkanélküli segély helyett az álláskeresési támogatást vezetnek be, ezért az állás elvesztését követő három hónapban nagyobb támogatást és több segítséget kapnak a munkahely nélkül maradt emberek. A pénzbeli támogatás arányos lesz a fizetéssel, mértéke maximum a minimálbér 120 százaléka lehet, a jelenlegi értéken számolva 68 400 forint. Három hónap után nem szűnik meg a támogatás és a segítség, de mértéke a következő hat hónapra csökken - ez adhat ösztönzést az elhelyezkedésre -, összegszerűen a minimálbér 60 százaléka, 34 200 forint lesz. További ösztönzést jelenhet, hogy ha valaki a hat hónap letelte előtt munkát talál, a fennmaradó összeg felét kézhez kapja. A három, majd azt követően a hat hónap letelte után még mindig lesz mód egy "harmadik lépcsőben" további három hónapra - 50 év felett hat hónapra - támogatást kérni, de ennek az összege csak 20 800 forint lesz. Ezek a változások a tervek szerint október elsejétől lépnek életbe, és amíg a mai ellátási formák kifutnak, párhuzamosan működik a mostani és az új ellátás, hiszen a szerzet jogokat az intézkedések nem érintik.


A feketemunka visszaszorításával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy nem csak az ellenőrzés szigorításáról van szó, hanem az érdekeltség megteremtéséről is. Ezt szolgálja az alkalmi munkavállalás korlátjainak csökkentése, illetve az adóleírás lehetősége. Ugyanakkor törvénymódosítás is várható, hogy a foglalkoztatással való visszaélés a Büntető törvénykönyvben hasonló megítélést kapjon, mint az adócsalás. Végső soron azt kívánják elérni az intézkedésekkel, hogy a járulékokat illetően "többen fizessünk kevesebbet".
A nem legális foglalkoztatás és a munkavállalók kiszolgáltatottsága közötti összefüggésről szólva a miniszter bejelentette, hogy a szakszervezetekkel közösen kampány indul ősszel a munkavállalók jogairól, és várhatóan még ebben a hónapban megkezdi működését a munkavállalói jogok biztosa.

Pirisi Károly tájékoztatása szerint a nyár közepétől széles körben alkalmazzák a munkaügyi szervezetben a korszerű informatikai eszközökre, az internetre, a mobil telefonra és a call centerre épülő szolgáltatási formákat. Több anyagi forrással segítik a friss munkanélküliek újbóli elhelyezkedését. Elmondta, hogy dinamikusan növekvő igények mellett, 2004-ben 140 ezer alkalmi munkavállalói könyvet adtak ki.


Papp István fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések jogszabályi feltételeinek átalakítását, ezért átfogó javaslatot dolgozott ki az ellenőrzés módosítására. Egyértelművé teszik, hogy a Felügyelet mit tekint fekete munkának. Lényegében azt, ha valaki szerződés nélkül, vagy bejelentés nélkül, netán munkaidő-nyilvántartás nélkül végeztet munkát, illetve valami módon hátrányt okoz a munkavállalónak. Kijelentette: a Felügyelet széles hatósági jogkörrel rendelkezik. Néhány napon belül a társhatóságokkal (APEH, Rendőrség, Határőrség) együttműködve akciósorozatot indítanak a fekete munka visszaszorítására. Tervezik a munkaügyi felügyelők számának az emelését, de más módon is növelik az intézkedések hatékonyságát.

Kérdésekre válaszolva a szaktárca vezetője elmondta, hogy az álláskeresést ösztönző jelenlegi formák nem szűnnek meg, hanem beolvadnak az új támogatási rendszerbe. Július végéig javaslat készül a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a szigorítására, mivel a kölcsönzés meglódulása arra enged következtetni, hogy nem elég zárt a jelenlegi szabályozás. Fontosnak nevezte, hogy a szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások között "átjárás" legyen. Megvizsgálják, hogy az uniós támogatásoknál is alkalmazható-e az a követelmény, hogy a pályázó társaságok rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezzenek. Egy kérdésre válaszolva, miszerint az intézkedések napi száz forinttal drágítják az alkalmi munkavégzést, Csizmár Gábor megjegyezte: ennyit mindenkinek megér a nyugalom és biztonság.