Tízmilliárdba kerül évente a sorozás folytatása

Évente mintegy tízmilliárd forintba kerül, hogy a sorkötelezettség megszüntetése ellenére folytatni kell a fiatalok sorozását - jelentette ki a honvédelmi miniszter. A kormány szerdán dönt arról, hogy fenntartja-e alkotmánymódosító szándékát.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a parlament keddi ülésén elmondta: mivel a Fidesz hétfőn nem szavazta meg a kétharmados honvédelmi törvény módosításait, ezért a honvédelmi tárcának - annak ellenére, hogy megszűnik a sorkötelezettség - fent kell tartania a sorozás intézményét, a kiegészítő parancsnokságokat, az egészségügyi szolgálatot és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszert. Ez évente mintegy 10 milliárd Határozatok módosítása
A sorkatonai szolgálat megszüntetését teszi lehetővé a honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosítására benyújtott javaslat - mondta Keleti György, az indítvány előterjesztője a keddi plenáris ülésen.
A módosítójavaslat arra hívja fel a kormányt, hogy a hadkötelezettség teljesítésére szóló katonai behívást szüntesse meg, és a sorkatonák helyett szerződéses katonákat alkalmazzon. Keleti György elmondta: a házszabálytól eltérő tárgyalással már jövő kedden szavazhat a Ház a módosításról, így már az utolsó sorkatona leszerelése előtt jogilag rendezett helyzet alakulna ki.
forintba kerül.
A fiatalok továbbra is megkapják a felhívást
A miniszter közölte: a jelenlegi jogszabályok szerint a 17. életévüket betöltő fiatalok továbbra is megkapják a felhívást, hogy jelenjenek meg a sorozáson, ahol adategyeztetés és orvosi vizsgálat vár rájuk, a későbbi adatváltozásokat pedig be kell jelenteniük.
Juhász fogalmazása szerint a honvédelmi törvény módosításának elmaradása miatt tovább kell működtetni ezt az intézményi rendszert, pedig a fiataloknak már nem kell bevonulniuk, hiszen november 3-án leszerelnek az utolsó sorkatonák. Ha az országgyűlés megszavazta volna a törvénymódosítást, akkor a jelenlegi alkotmánnyal is harmonizáló új honvédelmi törvényt fogadhattak volna el, amely tisztába teszi a sorkatonai szolgálati kötelezettség és a hadkötelezettség kérdéseit - tette hozzá a szakminiszter.
Ezek feloldására az alkotmánymódosítási javaslat nem alkalmas, hiszen az a sorkötelezettség visszaállításának körülményeit tartalmazza. A kormány szerdán dönt arról, hogy fennartja-e alkotmánymódosító szándékát.
Megkezdődött a jegybanktörvény vitája
A jegybanktörvény módosításával megszűnne az az Európában egyedülálló helyzet, hogy a Monetáris Tanács tagjait kizárólag a bank elnöke jelölheti - mondta Göndör István (MSZP), a javaslat egyik előterjesztője kedden a Parlamentben. A politikus hozzátette: a jelenlegi helyzetet maga Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke állította elő még pénzügyminiszterként. A képviselő elmondta, hogy a jegybank függetlensége egész Európában támogatott ügy, azonban ennek megvalósítására nincs egységes séma.
Hangsúlyozta: a módosítással azt akarják elérni, hogy az árstabilitás érdekében emelkedjen a független szakértők száma a Monetáris Tanácsban, amely 9-11 tagú lenne. A tanács tagjai továbbra sem fogadhatnak el utasítást sem szervezettől, sem intézménytől. Hangsúlyozta: a változtatás nem érinti a bankelnök kinevezését és szolgálati idejét.
A kormány támogatja a jegybankról szóló törvény módosítását, mert a benyújtott javaslat nyomán az MNB hatékonyabban láthatja el a feladatát - jelentette be Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A módosítás nyomán a monetáris tanácsban színvonalasabb viták folyhatnak, eltérő nézetek ütközhetnek - tette hozzá. A kormány kikérte az Európai Központi Bank véleményét, és ha szükséges, változtatásokat kezdeményez - mondta Katona Tamás.
A vitában az ellenzék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a módosítás a kormány rövid távú érdekeit szolgálja, célja a jegybank függetlenségének csökkentése, a gyengébb forint kikényszerítése. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a jegybankkal a törvénymódosításról. Az MSZP-s képviselők azzal érveltek, hogy eleget tettek a törvényben előírt egyeztetési kötelezettségnek. A kormánypártok azzal érveltek, hogy a "közismert" politikai hovatartozású Járai Zsigmond vezetése alatt a nemzeti bank valójában nem független.