Több a depressziós megbetegedés a németeknél - Először a munkateljesítmény esik vissza

Egy német egészségbiztosító felmérése szerint 2003-ban 3,6 százalékkal emelkedett a depressziós panaszokkal kiírtak száma. A vizsgálat készítői szerint a bizonytalanság, a munkahely elvesztésétől való félelem, a magas munkanélküliség okozza a depressziós panaszok számának növekedését.

Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó elmondta: a munkahelyen sok tényező hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. A túl sok munka, a folyamatos stressz, a haszontalannak látott monoton munka, a felettestől elmaradó elismerés, a munkahelyi furkálódás okozhat depressziót. A depresszió egyik első jelzése lehet, hogy a dolgozónak visszaesik a munkateljesítménye: egyre kevesebb ideje jut a napi munkára, miközben egyre gyakrabban őrlődik magában, ezzel is felhalmozva az elvégzendő munkát. Sokszor gondol a múltra, melyből a rossz történéseket ragadja ki, és állandóan azon rágódik.

Minden ötödik lakos valamilyen szintű depresszióban szenved

A pszichológus a World Health Organisation (WHO) adatait hozta fel a depressziósok arányának megbecsülésére: A WHO szerint a világon 18-20 százalékra tehető a valamilyen szintű depresszióban szenvedők aránya.

"A depresszió velejárója lehet alvás- és étkezési zavar, testsúlynövekedés, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás. Érdekesség, hogy a férfiak inkább az alkoholba menekülnek, ingerlékenyebbek lesznek, míg a nők inkább a semmittevéssel reagálnak, és naphosszat az ágyban fekszenek.
A legjobb, ha a depressziós munkatárssal, baráttal megértőek vagyunk, feltételek nélkül biztosítjuk támogatásunkról. A túlzott dicséret nem hatásos, mivel ellenpontozásként lehúzza magát", javasolta a pszichológus.

2004. szeptember 30.