Több béren kívüli juttatást kaphatunk 2007-ben

A munkavállalói terhek növekedésével a jövőben még inkább kihasználják majd a cafeteria kínálta előnyöket a vállalatok. A költséghatékonyság érdekében várhatóan növekedni fognak a dolgozóknak adott béren kívüli keretösszegek, mondta el lapunk kérdésére Bessenyey Bálint, a csaknem másfél évtizedes múltra visszatekintő Sodexho Pass Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A "kajajegy" a sláger

Az utalványforgalmazó cég vezérének tapasztalatai szerint a legnépszerűbb adómentes juttatás a hideg és a meleg étkezési hozzájárulás. (Hazánkban a melegétkezési támogatás átlagbérhez viszonyított aránya közel 6 százalék, míg az EU más országaiban ez 8 és12 százalék körül alakul.) Ezen felül az ajándékutalvány, az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk állandó sláger a vállalati étlapon, és ez várhatóan a jövőben is így lesz.

Emelkedő népszerűség
A PricewaterhouseCoo- pers évente elkészülő PayWell Fizetési Felmérése szerint a megkérdezett cégek 34,6 százaléka rendelkezik cafeteria rendszerrel. A béren kívüli juttatások rendszerén belül a leggyakoribb elem az étkezési utalvány (90 százalék), az egészségpénztári befizetés és az üdülési csekk (80-80 százalék). Bár hazánkban népszerű a cafeteria rendszer, a nyugat-európai országokban az adómentesen adható összegek a hazainál jelentősen magasabbak, állítja a cég.
A cafeteria-rendszer elemeinek összeállításakor figyelni kell az adómentes juttatások összeghatáraira, illetve arra, hogyan változott az egyes elemek felhasználhatósága. Az üdülési jegy például beleszámít a béren kívüli juttatásokba, így nagycsaládosoknál könnyen előfordulhat, hogy túllépik a 400 ezer forintos adómentes korlátot - hívta fel a figyelmet az idei nem bérjellegű juttatások szigorodására reagálva Szilágyiné Gombos Andrea, a PWC menedzsere, a HR szolgáltatások területének szakértője.

Amennyiben a cégek az adómentes határt szem előtt tartva dolgozzák ki cafeteria-rendszerüket, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem kell számolniuk a megemelkedett járulékokkal. A HR-szakértő szerint azonban nem jellemző, hogy a cégek túllépnék a 400 ezres keretösszeget. A gyakorlatban átlagosan 194 ezer, esetenként 330 ezer forintos összeghatárral számolnak.

Kedvezőbb adóteher

Ennek ellenére nem kell tartani attól, hogy a változások nyomán céges szinten csökkenne a cafeteria felhasználtsága. A természetbeni juttatásokhoz - mégha esetleg adókötelesek is - ugyanis még mindig jóval kedvezőbb adóteher kapcsolódik (főleg az átlag feletti jövedelműek esetében), mint a bér formájában kifizetett jövedelemhez, tette hozzá.

Az alacsonyabb, azaz 18 százalékos szja-kulccsal adózók tekintetében a cégköltség megközelítően azonos, a magas jövedelmű, 36 százalékos szja-t fizetőknél azonban munkaadói szempontból már egyértelműen megéri még az adóköteles természetbeni juttatás is, magyarázta Szilágyiné G. Andrea.