Több járulék fizetése vár az önfoglalkoztatókra

Januártól szakmánként más-más összegű minimális járulékot kell befizetni a vállalkozások és egyéni vállalkozók közreműködői tagjai után. Mindenkinek magának kellene megsaccolnia, mennyi is a munkájának az átlagos, azaz a piaci értéke.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint ez azért nehézkes, mert a vállalkozó gyakran nem csak egy tevékenységet végez, és azt sem tudni, hogy a munkaórák számát hogyan határozzák meg. Mindez jogbizonytalanságot okoz, ezért is támadták meg az Alkotmánybíróságnál a rendelkezést.

Egy vállalkozásból kétféleképpen tud valaki pénzt kivenni. Vagy személyi jövedelem formájában, vagy osztalékként. Zara László úgy látja, a mostani jogszabály értelmében, ha az illető nem számolt el magának kellő mennyiségű személyi jövedelmet, akkor osztalékként kell kivennie ezt a pénzt, feltéve, hogy a cég nyereséges. Ha nem nyereséges, akkor nem nagyon lesz osztalék, illetve ha nem veszi ki ezt az osztalékot, akkor akár kiveszi, akár nem, járulékot kell fizetni utána.

Oszkó Péter pénzügyminiszter viszont azt állítja, csak arra vonatkozik plusz járulékfizetési kötelezettség, akinek magasabb a jövedelme. - Mindenki tudja, egy olyan ország vagyunk, ahol több mint egymillió ember minimálbér után fizet járulékot. Ebbe a több mint egymillió emberből néhány százezer munkavállaló, a többi önfoglalkoztató - emelte ki Oszkó.

A pénzügyminiszter szerint a törvény azt mondja, ha nem lehet a tevékenység értékét megállapítani, akkor a nyereség 80 százalékát lehet számítani. "Szakítani kell azzal a nemzeti hagyományunkkal, hogy önfoglalkoztatók széles tömege a tevékenységéből származó jövedelmet osztalékként veszi fel, és nem fizet utána járulékot, és a tb-terheit kizárólag a munkavállalók állják. Ez igen jelentős terheket ró a dolgozókra, és jelentős oka annak, hogy a tb-terheket általában nem lehet csökkenteni." - nyomatékosította a pénzügyminiszter.

Magyar Rádió