Mindenkit átvilágítanának? Így érintheti a magyar kkv-kat és a tehetőseket az új adó
Bár a Pénzügyminisztérium kiszivárgott tervezete szerint 2027. január 1-jétől az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont terhelné 1%-os adó, Magyar Péter bejelentette: a vállaltnál szigorúbb feltételek jöhetnek. Míg a KDNP a magyar kkv-k megsarcolásától tart, Balogh Petya befektető gazdasági és adminisztrációs kockázatokra figyelmeztet.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 26-án, szolnoki országjárásának Kossuth téri állomásán bejelentette: a vagyonadót a korábban vállaltnál szigorúbb feltételekkel vezetik be 2027. január 1-jétől. A politikus beszédében jelezte, hogy egy bizonyos összeghatár, például 500 milliárd forint felett a vagyonadó mértéke meghaladhatja az 1 százalékot is. A részleteket Kármán András fogja bemutatni a nyilvánosságnak. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a vagyonadó a Tisza Párt egyik legtámogatottabb intézkedése, amelyet a fideszes szavazók jelentős része spontán is támogat - írja az MTI.
Kiszivárgott a pénzügyi tervezet: Bankszámlák, cégtulajdonok és ingatlanok a NAV górcsöve alatt
A Blikk birtokába került pénzügyminisztériumi előterjesztés szerint – amelyet a Kormány még nem tárgyalt meg, így nem tekinthető végleges álláspontnak – az új adónem a belföldi magánszemélyek 1 milliárd forintot meghaladó teljes (hazai és külföldi) nettó vagyonára vonatkozna 1 százalékos évi kulccsal.
A Blikk beszámolója alapján az adóalap megállapításakor nemcsak az ingatlanokat és a gépjárműveket vennék figyelembe, hanem a bankszámlapénzt, az értékpapírokat, a kriptoeszközöket, a társasági részesedéseket, sőt még a megtakarítási célú életbiztosításokat is. A tervezet szerint mentesülnének a levonható tartozások, a darabonként 1 millió forint alatti személyes ingóságok, a normál lakásfelszerelés (a műtárgyak kivételével), valamint a 10 millió forint alatti személygépkocsik.
A Blikk cikkéből az is kiderül, hogy az ingatlanokat a NAV tömegelemzési modelljével vagy független értékbecslővel értékelnék, míg a nem tőzsdei cégeknél a saját tőke és a jövedelemtermelő képesség számítana. Az önadózáson alapuló rendszert évente augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni, ami a hatásvizsgálat szerint évi 150–200 milliárd forintos bruttó költségvetési többletbevételt hozhat.
Rétvári Bence: „A magyar kis- és középvállalkozások tulajdonosainak adója lesz”
A szigorítás hírére reagálva Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a Facebook-oldalán közzétett videóban élesen bírálta a tervezetet. Rétvári rámutatott: bár a kezdeményezők szerint a dúsgazdagokat adóztatják, a valóságban a magyar családi kis- és középvállalkozások (kkv-k) tulajdonosait büntetik.
A KDNP politikusa kifejtette, hogy egy évtizedek óta működő és fejlődő magyar cég értéke könnyen átlépi az egymilliárd forintos határt. Míg egy külföldi multinacionális vállalat tulajdonosát ez nem érinti, a hazai középosztályt és a munkaadókat súlyos teherrel sarcolják meg - közli az MTI.
Balogh Petya figyelmeztet: veszélyben a startupok
A HVG Gazdasági Bejárat című műsorában Balogh Petya szoftverfejlesztő, üzletember és angyalbefektető részletesen elemzi a vagyonadó gyakorlati buktatóit. Kiemeli, hogy Magyarországon hiányzik a vagyonadó-kultúra és a pontos mérési infrastruktúra.
-
Startup szektorra leselkedő kockázat: Balogh Petya rámutat arra, hogy a startupok esetében a cégérték csupán „papíron létező” érték. Ha egy befektető egy cég 10%-áért 1 milliárd forintot ad, a cég papíron 10 milliárdot ér. Az alapítónak azonban nincs készpénze, így ha erre a virtuális értékre kellene vagyonadót fizetnie, kénytelen lenne eladni a cégét, vagy a vállalkozás tönkremenne. Ez a szabályozás a startup szektort kivégezné, vagy külföldre kényszerítené az alapítókat.
-
Óriási adminisztrációs teher a kkv-knál: A nem tőzsdén lévő kkv-knál minden egyes évben drága cégértékelőket kellene fogadni a pontos érték megállapításához. A tőzsdei cégeknél pedig a részvények ingadozó árfolyama torzítaná az adóalapot.
-
Tőkekiáramlás veszélye: Balogh Petya emlékeztet rá, hogy Nyugat-Európában a legtöbb országban épp azért törölték el a vagyonadót, mert a tehetős vállalkozók és a tőke elmenekült az országból. A végén az állam több adóbevételt veszít el az elvándorló tőke miatt, mint amennyit a vagyonadóból be tud szedni.
A szakember összegzése szerint a vagyonadó bár népszerű baloldali szlogen, a valóságban elképesztő bürokráciával jár, elriasztja a befektetőket, és több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz.
Kép forrása: magnific
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon