Több járulékot, kevesebb ellátást hoz a tavasz

A nyugdíjasok nyugdíjjáruléka

A nyugdíjas foglalkoztatottak a járulékalapot képező jövedelmük (munkabér, vállalkozói kivét stb.) után 2006 szeptembere óta kötelesek már a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Április elsejétől ellenben a nyugdíjasként elért jövedelmet 8,5 százalékos nyugdíjjárulék is terheli majd. Amennyiben a keresőtevékenység folytatása mellett a nyugdíj folyósítása szünetel, nyugdíjasnak a fentieken túlmenően 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell.

A kiegészítő tevékenységet folytató, azaz saját jogon nyugdíjban részesülő társas vállalkozó (pl. kft. nyugdíjas ügyvezetője) után a vállalkozást már most is egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ennek mértéke az elmúlt közel egy évben több alkalommal is változott. Tavaly augusztusig mindössze 5 százalék baleseti járulékot kellett fizetni. Szeptembertől megváltozott a járulék elnevezése, a mértéke pedig a duplájára, azaz 10 százalékra emelkedett. Január elsejétől 16 százalékra dagadt a befizetés, április elsejétől viszont épp ellenkezőleg 9 százalékra csökken. Rossz hír ugyanakkor, hogy ezzel egyidejűleg a kiegészítő tevékenységet folytatók is köteles lesznek 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. A járulékokat a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelem után kell majd teljesíteni. A nyugdíjas egyéni vállalkozókra is a fenti szabályokat kell alkalmazni, annyi eltéréssel alkalmazni, hogy esetükben a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó, evásoknál pedig az eva alap 10 százaléka képezi a járulékfizetés alapját.

Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjas munkavállalók és vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, tagdíjat ellenben nem. A járulékfizetés ellentételezéseként azonban minden egyes év után, de leghamarabb 2008. január elsejétől 0,4 százalékos nyugdíjemelés jár.

Többeknek nem jár automatikus ellátás

Április elsejétől az eltartott közeli hozzátartozók és az alkalmi munkavállalók kikerülnek az egészségügyi ellátásra jogosultak köréből. Gyógykezelésük, orvosi ellátásuk érdekében kötelesek lesznek a minimálbér után 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a minimálbért nem éri el, erről a tényről hatósági bizonyítvány kiállítását kell kérniük az illetékes a polgármestertől. A hatósági bizonyítvány alapján ugyanis a járulékkötelezettséget nem a minimálbér, hanem az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíjminimum után kell teljesíteni. A járulékot az eltartott helyett bármely más személy vagy szervezet is teljesítheti, így például maga az eltartó is. A járulékfizetés átvállalása azonban csak az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A legutóbbi törvénymódosítás nem érinti azonban a kiskorú eltartottak jogosultságát, utánuk továbbra sem kell járulékot fizetni.

Az AM könyvvel foglalkoztatottak esetében a munkáltató a közteherjegy befizetésével egyebek mellett a nyugdíjjárulékkal kapcsolatos befizetéseket is teljesíti, így az alkalmi foglalkoztatásban töltött idő és megszerzett jövedelem a nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe vehető. A nagykorú eltartottaknak ellenben a nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 29,5 százalékos járulékfizetés vállalása mellett megállapodást kell kötniük a nyugdíjbiztosítóval. A járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni. A megállapodást azonban a kedvezményezett eltartott javára más személy (például eltartó) is jogosult megkötni.

Akiknek nem kell fizetniük

Április elsejétől a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű személyek, valamint a jövedelemmel nem rendelkező, nyugdíjkorhatárt már betöltött eltartott hozzátartozók, valamint a regisztrált, 50 év feletti tartósan álláskereső személy (akik semmilyen jogcímen sem jogosultak egészségügyi ellátásra) külön járulékfizetés nélkül jogosultakká válnak az egészségügyi ellátások igénybevételére. A hajléktalanokat pedig külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illeti meg orvosi ellátás.

Passzív jogon kevesebb ellátás jár

A keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően megillető úgynevezett passzív táppénz folyósításának az időtartama április elsejétől az eddig 90 napról 45 napra csökken, amelyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal meg lehet majd hosszabbítani. A biztosítási jogviszony megszűnését követően szintén 45 napig lehet majd az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni. Ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú volt, akkor a biztosítás is csak annak megfelelő időtartammal hosszabbodik meg.

A választás akár 100 ezer forintba kerülhet

A jövő hónapban indul el az egészségügyi rendszer átalakításának a következő lépése, amely a vizitdíj bevezetéséhez képest sokkal jelentősebbnek, de fájdalmasabbnak is tekinthető. Az egészségügyi tárca álláspontja szerint Magyarországon százezer főre az európai átlaghoz képest másfélszer annyi kórházi ágy jut, amelyek egynegyede ráadásul kihasználatlan. Tekintve, hogy egy kórházi ágy fenntartása évente több mint 5 millió forintba kerül, az ágyszám csökkentésével és az ellátórendszer ésszerűsítésével a terveik szerint gazdaságosabban működtethető és magasabb színvonalat nyújtó egészségügyi rendszer jön majd létre.

Az ésszerűsítés jegyében változik áprilistól a kórházak területi ellátási kötelezettsége. Ennek egyik fontos eleme a 30 százalékos szabály bevezetése. Eszerint, ha valaki beutaló nélkül keres fel egy kórházat, vagy nem a beutalóban megjelölt kórházban kezelteti magát, akkor az ellátási költségeinek a 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot fizetnie kell. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a kórház munkarendjétől eltérően választunk orvost.