Több tízmilliárd forint céges áfa visszajár

Magyarországon 2004. január 1-én lépett életbe az áfaarányosítási rendelkezés: ennek értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylik az összbevételéhez.

A magyar vállalkozók szempontjából igen fontos, precedens értékű ítéletet hozott tegnap az Európai Bíróság egy spanyol, és egy hozzá nagymértékben hasonló francia ügyben - írja a pénteki Világgazdaság.

A testület ugyanis kimondta, hogy az áfalevonási jogot csak az uniós irányelvben megfogalmazott esetben lehet korlátozni (ez az úgynevezett áfaarányosítási rendelkezés), ettől pedig egyetlen uniós ország sem térhet el. A direktíva szerint az áfaarányosítás csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, nevezetesen a "vegyes adóalanyokra" alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is folytatnak, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyek esetében nem vonható le. A két szóban forgó tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést ír elő, azaz olyanok esetében is korlátozza a levonási jogot, amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytatnak. Erről állapította meg az EB tegnapi döntése, hogy nem EU-konform.

A bíróság ítélete világos abban a vonatkozásban is, hogy az uniós szabályba ütköző rendelkezést visszamenőleges hatállyal kell megszüntetni - hívja fel a figyelmet Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Ez azért fontos, mert a döntés értelmében az érintett magyarországi cégeknek a le nem vont áfa az uniós csatlakozás időpontjától számítva visszajár. Ez lapunk számításai szerint éves szinten 30-40, a csatlakozástól eltelt időre pedig összesen körülbelül 50-60 milliárd forintot jelent.

Nagy kérdés azonban, hogy ezt automatikusan visszakapják-e az érintett vállalkozások, vagy perelniük kell-e érte - magyarázza Oszkó. Előbbi akkor valósulhat meg, ha az APEH teljes körűen uniós jogkövető magatartást tanúsít. Ellenkező esetben egyebek mellett szóba jöhet az, hogy az adóalany egy önellenőrzés keretében visszaigényli az addig le nem vont áfát. Amennyiben az adóhatóság ezt jogosulatlannak ítélné meg, és bírságot szabna ki, az APEH döntését meg lehet fellebbezni, és az eljáró bíróság nagy valószínűséggel már figyelembe veheti az EB ítéletét.

Több vállalkozásnak azonban kockázatos visszaigényelni a korábban le nem vont áfát. Vannak cégek ugyanis, amelyek a támogatási szerződésben is vállalták, hogy nem élnek áfalevonási jogukkal. Így ha ezek a társaságok az áfaarányosítást nem EU-konformnak ítélő bírósági határozat után visszakérnék a kérdéses összeget, lehetőséget adnának az államnak arra, hogy szerződésszegés címén próbálja a támogatást visszakövetelni. Ezért fontos megvizsgálni a támogatási szerződés áfalevonási jogra utaló rendelkezéseit - hívja fel a figyelmet az adópartner.