Többé nem kell ingyen dolgozniuk a tanároknak

A tárca tájékoztatója szerint a közoktatási törvény közelmúltban elfogadott módosítása értelmében megszűnnek a különdíjazás nélküli órák, tehát nem lesz többé lehetőség a heti kötelező óraszám felett, tanórán kívüli, egyéni és szabadidős foglalkozásokat külön óradíj nélkül elrendelni heti két órában. A módosítás előírja azt is, hogy a teljesítményértékelés eredményeit a munkáltatónak figyelembe kell vennie a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása során.

Bevezetik a pályakövetési rendszert a szakiskolások és a szakközépiskolások esetében, amely arra irányul, hogy figyelemmel lehessen kísérni, milyen módon hasznosítható szakképesítésre készít fel a szakiskola, illetve a szakközépiskola. Így információt kaphatnak az iskolába jelentkezni kívánó tanulók, illetve szüleik, s magának az iskolának is visszajelzéssel tudnak szolgálni.

Módosul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalma, a jelenleg hatályos szabályozás ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a hátrányos helyzet akkor is fennáll, ha szülők a gyermekük tanulmányainak megkezdése után maguk is tovább folytatják tanulmányaikat. Ezért az új értelmező rendelkezés a tankötelezetté válás időpontjában vizsgálja a szülő iskolai végzettségének meglétét.

A módosult jogszabály rögzíti a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrejöttének lehetőségét, ennek keretében az általános műveletséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után a szakképzéssel összefüggő felkészítés megvalósulhat közös szakképzési évfolyamokon.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változás, hogy rendezik a korábban a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást. A módosítás újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók körét is, s változnak a nevelési tanácsadók feladatai. A nevelési tanácsadás feladata lesz - többek között - annak megállapítása, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd-e, míg a korábbiakban ebben a kérdésben a szakértői és rehabilitációs bizottságok döntöttek.

Változás a nem állami intézmények bevonása az önkormányzati feladatellátás rendszerébe. A módosítás rendezi azt a kérdést, hogy a kiegészítő hozzájárulásra jogosult intézményfenntartók milyen mértékben kötelesek az önkormányzati kötelező feladatokban közreműködni. A nem állami fenntartású iskola (óvoda) az önkormányzattal történő megállapodás függvényében a körzetébe tartozó meghatározott számú gyermeket fel kell hogy vegyen, ez minimum 25 százaléka az iskola által maximálisan felvehető létszámnak.

Tartalmazza a jogszabály azt is: a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak a továbbműködési engedélyüket 4 évente meg kell, hogy hosszabbítsák.
A módosítás bővíti az áltagostól eltérő speciális oktatási formák, módszerek, illetve tartalmak bevezetésének a lehetőségét. Új lehetőség az ismeretek elektronikus adathordozóra történő rögzítése és távközlési eszközön történő továbbítása, melynek lényege, hogy a pedagógus és a tanítványa közvetett úton tartja a kapcsolatot.

Ha a helyi önkormányzat a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő 4 tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költésvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni.