Törvény a stresszről

Már a jogalkotók is felismerték a fokozódó kockázatokat, így január elsejétől módosította a parlament a munkavédelmi törvényt: eszerint a munkaadóknak azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.
A törvénymódosítás az úgynevezett pszichoszociális kockázatok között most már konkrétan nevesíti a munkahelyi stresszt is - magyarázta a Világgazdaságnak Békés András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat - konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglakoztatási jogviszony bizonytalanságát - jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak.

A munkahelyi stressz elleni hazai fellépést az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel történő 2004. október 8-án aláírt megállapodása sürgette. A dokumentummal stressz által okozott problémákra, azok megoldására szeretnék felhívni a munkaadók és a munkavállalók figyelmét. A hazai jogalkotók a munkavédelmi törvény módosításával garantálták, hogy a munkáltatók ne hagyhassák figyelmen kívül a dolgozóikat érő stressz csökkentésének kérdését.

Indokolt és időszerű, hogy bekerült a munkavédelmi törvénybe a stressz kérdése. Ettől azonban ne várjunk csodát. A munkavállalók egy része ugyanis egyébként is kiszolgáltatott helyzetben van, s ez a munkahelyi stresszre hatványozottan igaz. Ráadásul nehezen megfogható, hogy egészen pontosan mi írható a stressz számlájára - fejtette ki a Világgazdaságnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Az Európai Unió tagállamaiban évente mintegy 55 milliárd euró kárt okoznak a munkahelyeken történő balesetek, amelyek előfordulásában egyre nagyobb szerepet kap a stressz. Uniós felmérések szerint a munkavállalók harmincöt százaléka érzi úgy, hogy munkája veszélyezteti egészségét, huszonnyolc százalékuk pedig munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét. A munkából való kiesés ötven százalékáért a munkahelyi stressz okolható. A Cannon tavalyi felméréséből pedig az derül ki, hogy az európai munkahelyeken ötven százalékban az elhúzódó, értelmetlen megbeszélések dühítik a kollégákat, és negyvennyolc százalékukat a munkahelyi faragatlanság és gorombaság hozza ki a sodrából. Utóbbi a leggyakoribb okozója a tettlegességig fajuló kirohanásoknak.

Világgazdaság