Tovább nőhet a sztájkfenyegetettség

Több szociális párbeszédet erősítő törvénytervezet van az országgyűlés előtt, amelyeket elfogadásuk esetén megerősítik a munkavállalói érdekképviseleteket. Így az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és az ágazati párbeszédbizottságokról szóló szabályzók térnyerésével tovább nőhet az idén az egyetlen ágazatot sem kímélő sztrájkfenyegetettség - írja a Világgazdaság.A szakszervezetek általában a bérek emelése, többletjuttatások, és a munkakörülmények javítása miatt ültetik tárgyalóasztalhoz a hazai munkaadókat. Megegyezés híján jöhet a nyilvánosság védelme, fenyegetőzés a munkabeszüntetéssel vagy az akár napokig eltartó sztrájk. Március végén a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete hirdetett 72 órás sztrájkot a paksi atomerőműben. Az érdekképviselet többek között 15 százalékos bérfejlesztést követelt, ám a cég ötszázalékos átlagkereset-emelést ígért, és vállalta, hogy dolgozónként közel egymillió forint értékű éves szociális juttatás biztosít. Nem volt könnyű dolga a Budapest Airport menedzsmentjének sem, náluk végül sikerült elkerülni a sztrájkot, miután több szakszervezeti érdekképviselettel is konszenzusra jutottak. Többek között a repülőtéri üzemanyag-kiszolgálásban dolgozók követelésének engedve, január elsejével visszamenőlegesen 4,5 százalékos alapbéremelést ígértek az ott dolgozóknak.A húsiparban több munkaadó jelenleg is küzd az érdekképviselettel. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete a Gyulai Húskombinát Rt.-nél és a kaposvári Kométa Kft.-nél folyó bértárgyalások eredménytelensége miatt ígért munkabeszüntetést, sőt a Pápai Hús menedzsmentje sem biztos, hogy elkerüli a sztrájkot.A héten munkaügyi közvetítő bevonásával tárgyal egymással a keresetnövekedésről az Auchan és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A KASZ törvényes figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátásba, ha nem sikerül konszenzusra jutni. Válaszként az Auchan nem hétköznapi eszközt alkalmazott: újsághirdetésben tette közé a cégnél dolgozók átlagkeresetét.A munka ünnepén több szakszervezet tüntetést szervezett, többek között a munkavállalói jogbiztonság fokozásáért. Köztük az úgynevezett munkaadói feketelistát készítő Liga Szakszervezet is. Az érdekképviselet honlapján szereplő Fekete könyvben most 16 olyan cég szerepel - kis, magyar vállalkozások és multik egyaránt -, amelyek valamilyen munkaügyi vétséget követtek el. A legtöbben a szakszervezeti képviselő jogellenes felmondása miatt kerültek fel a listára, de sokan sértették meg a munka-, illetve pihenőidőre, szabadságkiadásra vonatkozó szabályokat is.A KSH tavalyi felmérése alapján a hazai alkalmazottak közül közel 550 ezren szakszervezeti tagok. Többségük a 40-54 év közötti korosztályhoz tartozik. Több mint 816 ezer dolgozót véd viszont kollektív szerződés. Az érintett alkalmazottak 60 százaléka állítja, a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás és a kollektív szerződés befolyásolja a bérük mértékét.[origo]