Továbbra sincs megegyezés a minimálbérről

Pénteken sem sikerült a minimálbér emelésére vonatkozó közös álláspontot kialakítani az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkaadói oldalának. A hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalást ezért tovább folytatják.Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkaadói oldalának nem sikerült kompromisszumot kialakítania a minimálbérek emelését illetően. A pénteki plenáris ülésén a munkavállalói és munkaadói oldal külön zártkörű egyeztetést kezdett, ennek eredményéről azonban délután két óráig konkrétumokat nem közöltek a kormányzati oldallal, illetve a sajtó képviselőivel. A munkavállalói és a munkaadói soros elnökök csak arról számoltak be, hogy tovább közelítették álláspontjaikat és ennek alapján a jövő héten körvonalazódhat a megegyezés. A zárt ülésről informális úton annyit lehetett megtudni, hogy a munkaadói oldal főként a három elemű minimálbért kifogásolta. Elfogadhatatlan a munkáltatói érdekképviseleteknek, hogy az általános minimálbéren kívül a középfokú és a felsőfokú végzettségűeknek is kötelező minimálbért határozzanak meg a jövő évre. Álláspontjuk szerint ezt sok munkáltató nem tudná teljesíteni, s elbocsátásokra kényszerülne. Legfeljebb a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó garantált bérről hajlandók tárgyalni. Ugyancsak kifogásolta a munkáltatói oldal, hogy közvetlenül a létminimumhoz kössék jövőre a minimálbért. A szakszervezetek ugyanakkor szerették volna elérni a régóta követelt három szintű minimálbér bevezetését. Erre most jó lehetőség lenne szerintük, mert a kormányzat a Munka Törvénykönyvére vonatkozó módosítási javaslatában is ez szerepel. A szakszervezetek korábban a nyilvános plenáris ülésen közölték, hogy jövőre a minimálbér 57 000 forintról 65 000 forintra emelésére tartanak igényt. A középfokú végzettségűeknél 1,25-szörös, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 1,50-szeres szorzóval számított legkisebb bért javasoltak. A kormányzat a minimálbér emelésre vonatkozó számításainál a múlt évi létminimumot vette figyelembe, e szerint 61 700 forintra kellene emelni a minimálbért. A kormányzat ennél magasabb minimálbért is elfogadna, ha abban a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek megegyeznének. A kormányzati számítások középfokú végzettségűeknél 1,1-szeres, felsőfokú végzettségűeknél 1,2-szeres szorzóval számított garantált bérre vonatkoznak. Ilyen mértékekkel kalkulálva ahhoz, hogy a versenyszférában valamennyi munkavállaló elérje a 61 700 forintos minimálbért, 488 ezer személy bérét kellene bért emelni, ami éves szinten 10 milliárd forintot jelentene. Ahhoz, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek esetében elérjék a 67 900, illetve a 74 100 forintos garantált legkisebb bért, további 66 ezer munkavállalót kellene bevonni a béremelésbe. A béremelés így összesen 554 ezer munkavállalót érintene, és éves szinten 38 milliárd forint bértömeget jelentene.(MTI)