Tudós nők - a pozíciókból kiszorulnak

Munkajogi ABC (új!) Illik-e a személyisége a munkaköréhez? (Captain-teszt) Egyetemek, főiskolák Fejvadászok Ösztöndíjak Képzéskeresõ Privatizáció Maffia / Korrupció Közlekedés Turizmus Internet Politika Makrogazdaság Magyar vállalatok Küszöbön a kamat- és hozamadó? Költségvetés – kidobják a „szemetet" Adóreform – ellenségből jó barát? Tudós nők – a pozíciókból kiszorulnak 2005. április 12. " class="kapcsszoveg">Ember Zoltán Bár Magyarországon több a női kutató, oktató, mint az ellenkező nemű, tanszék- vagy intézetvezetői pozícióra férfi társaiknak háromszor nagyobb esélyük van, akadémiai tagságról pedig csak álmodozhatnak. Egyelőre a versenyszférában jobbak az esélyeik. Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon a nők alulreprezentáltak a tudományos élet legfelső területein. Bár az oktatásban és kutatásban több nő van, mint férfi, a vezető pozíciókat a férfiak uralják. A férfiak esetében háromszor valószínűbb, mint a nőknél, hogy magasabb szintű tudományos fokozatot érnek el. Az Európai Bizottság szakértői csoportja tavaly Kelet-Közép-Európában, illetve a Balti országokban vizsgálta a női kutatók helyzetét. Az ENWISE csoport hamarosan magyarul is olvasható jelentése szerint – annak ellenére, hogy a vizsgált országokban a nők alkotják az egyetemi oktatói gárda zömét (54 százalék) – a tudományos karrier inkább a férfiak osztályrésze. Miközben az újonnan csatlakozott országokban a női kutatók aránya magasabb, mint a tizenöt EU tagállamban, egy magyarországi férfinak háromszor nagyobb az esélye, hogy valamilyen tanszék, illetve intézet vezetőjévé nevezik ki, mint egy magyarországi nőnek. Női akadémikusokAz EU egészét tekintve az akadémikusok 14 százaléka nő, míg Magyarországon csak 3,5 százalék. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia 257 rendes tagja között mindössze 9 nő van. Öten társadalomtudományi, négyen természettudományi területen dolgoznak. A 92 levelező tagból öt nő, mindannyian természettudósok. Magyarországon az első női professzor Dienes Valéria volt, akit 1913-ban választottak meg – 5:2 arányban – a filozófia professzorává.Szervezeti korlátok Kutatások szerint a nők társadalmi státusát többnyire az adott ország gazdasági színvonalának fejlettsége, illetve a szervezethez való hozzáférés határozza meg alapvetően. A jelentés rámutat: a vizsgált országokban a nők kiszorulnak a kompetitív, magas pénzügyi ráfordításokkal jellemezhető K+F rendszerekből, viszont zömében őket foglalkoztatják az alacsony finanszírozással küszködő ágazatokban, egyfajta „pótmunkaerőként". Vagyis minél több a pénz egy tudományterületen, annál kevesebb szerepet kapnak benne a hölgyek. „Az Európai Unióban a nemek aránya valamivel kiegyenlítettebb képet mutat a kutatások területén, mint Magyarországon" – mondja Groó Dóra, a Külügyminisztérium által alapított Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki az ENWISE csoport magyar tagjaként vett részt a jelentés elkészítésében. Az Európai Unióban jelenleg a bruttó össztermék 1,93 százalékát fordítják kutatásra, amit 3 százalékra kívánnak növelni 2010-re. Magyarországon ez az összeg egy százalék alatt van, és hazánknak jövőre kellene elérnie a jelenlegi uniós átlagot. A horizontális szegregáció mellett a szervezethez való hozzáférés hiánya is gátolja a női esélyegyenlőséget. Közép-Kelet Európa más munkahelyeihez hasonlóan a tudományos szervezetekben sincs kiforrott, esélyegyenlőségi állás-struktúra, amely támogatná a nők bejutását az alapvetően férfiak uralta közép- és felsővezetői szintre. Ráadásul a nemek közötti fizetési különbségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők nem szívesen vállalnak nagyobb felelősséget, a férfiakhoz képest kevesebb vagy azonos fizetésért. A versenyszféra tesz értükBár a magyar Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az új innovációs törvényt, amelynek egyik célja a magánszféra bevonása a kutatás-fejlesztésbe, a hazai vállalatok nem tolonganak a lehetőségeket kihasználni – nem is beszélve a cégek női kutatók iránti elkötelezettségéről. Akadnak azonban kivételek: a L’Oréal Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság már második alkalommal hirdette meg a fiatal női kutatóknak szóló kutatói ösztöndíját Magyarországon, amelyben két 3500 és egy 4000 eurós díjat ítéltek oda a nyerteseknek. Mint Zachár Aranka, a L’Oréal kommunikációs vezetője a FigyelőNetnek elmondta, céljuk az volt, hogy felhívják a magyar társadalom és a gazdasági szféra figyelmét a tudományos életben gyakran háttérbe szoruló tehetséges nők kutatási eredményeire. „A L’Oréal kutatóinak 55 százaléka nő, így alkalmunk van látni nap mint nap azt az egyedülálló hozzájárulást, amellyel ők a tudományos életet gazdagítják" – mondta Zachár Aranka. Schlosser Gitta, aki a toxikus fehérjék kutatásában elért eredményei miatt kapta a L’Oréal-UNESCO 3500 eurós ösztöndíját, úgy véli: a tudomány képviselői között is gyakori vélemény, hogy az egyenlőtlen esélyekért soha nem a szervezet okolható, hanem a társadalom vagy az egyén. „Ugyanakkor elhibázottnak tartanám esélyegyenlőségi mutatók bevezetését, pusztán a nemi statisztikák javítása miatt" – mondja a kémikus, aki inkább a fiatal kutatók gyermekvállalását elősegítő programok kidolgozását tartja fontosabbnak. „Sokan pont azért nem választják a kutatói pályát, mert attól félnek, hogy a finanszírozási rendszerek gyakori változásai miatt elveszíthetik munkájukat. Gondoljunk csak az egyetemi elbocsátási botrányokra" – mondja a fiatal kémikus, aki egyelőre nem gondolkodik azon, hogy külföldön folytatja tudományos pályafutását.