Túl sokat ígérnek a munkaadók

Kiválló csapatszellem, folyamatosan javuló körülmények, a munkavállalói érdekeltség megteremtése, a bérezés rendszeres felülvizsgálata, ezek a leggyakrabban elhangzó kulcsszavak, amelyekkel hatni lehet a jelöltekre, állítják a vállalati HR-esek a Stepstone egyik tanulmányában. A valóság és az ideák között azonban szakadék tátong, derül ki a fejvadász cég felméréséből.

A munkavállalók 50 százaléka komoly csalódásként érte meg, amikor szembesülnie kellett azzal, micsoda különbség van az állásinterjún elhangzottak, majd a munkahelyen a mindennapok során tapasztaltak között. A StepStone kutatása szerint további 35 százalék szerint ha kezdetben igyekszik is a vállalat az ígéreteket tartani, ez idővel megszűnik. Csupán a 8600 megkérdezett 15 százaléka állította, hogy a felvételi eljárás során ígért vállalásoknak elegett tett a munkaadó.

A cégek Franciaországban és Hollandiában a legfelelőtlenebbek: a gall főnököknek csupán az 5 százaléka tartotta meg ígéretét, míg a németalföldi társaságoknál az emberek 7 százaléka vallotta, hogy a felvételi során elhangzottak valóban megállták a helyüket. Sokkal jobb a helyzet az északi országokban. Dániában a munkavállalók 35 százaléka szerint korrekt volt az őket foglalkoztató vállalat, míg a norvégok egyharmada szerint tartotta be az őket felvevő társaság az előzetesen tett ígéreteket.

A szakértők a felmérés kapcsán felhívják a figyelmet, hogy a felelőtlen vállalásoknak legfeljebb rövid távon lehet pozitív hozadéka, hiszen így könnyebb felvenni az ideális jelöltet. A csalódott munkavállalók ugyanakkor gyengébb teljesítményt nyújthatnak, és a környezetük hatékonyságát is ronthatják. Ez pedig végső soron a fluktuáció növekedését eredményezi, amely komoly költségeket ró a vállalatokra