Új Mt.: telefonos segítség munkavállalóknak

Az új Munka Törvénykönyvének (Mt.) július elsejei bevezetésére kampányt indított az MSZOSZ, felszólítva a munkavállalókat, hogy ne írják alá azonnal, amit a főnök eléjük rak. A munkavállalói információs vonal május elseje óta fogadja a hívásokat, a hangüzenetekre 72 órán belül telefonon reagálnak, munkaügyi panaszokkal jogsegélyszolgálatukhoz irányítják a kérdezőket.

A munkavállalói érdekek alakításának súlypontja átkerült a munkahelyekhez a szakszervezet szerint. Ennek a kijelentésnek széles körű magyarázata van. Az első az, hogy az új Mt. ösztönöz az ágazati kollektív szerződések felmondására, pedig ezekből eddig sem volt sok. Hernádvölgyi Andrea alelnök a sütőipart említi, ahol már tavasszal felmondták, mert ekkor már látni lehetett, hogy milyen törvény készül. A szakember azt tapasztalja, hogy az új Mt. tönkreteszi az energiaipar jól működő ágazati kollektív szerződését, és a folyamat más ágazatokat is érinthet. A kékvonalra érkező bejelentések zöme július elseje után várható, ugyanis ekkortól változhat ténylegesen az egyes munkavállalók sorsának alakulása.

A konfliktusok forrása lehet az olcsóbb elbocsátás, a műszakpótlékok csökkentése, a szabadságolás rendezésének megváltozása és a munkaidő-beosztás rugalmasabbá válása. Az új törvény bevezetése miatt a munkáltatók új szerződések kötését kezdeményezhetik, amit arra használhatnak fel, hogy csökkentsék a kiadásaikat. --–

Rosszul járhat, aki csípőből aláírja az új szerződését, mert a főnöke azt mondta. A munkáltatók az idén már drágábban foglalkoztatnak, miközben a munkavállalók semmivel nem kapnak több bért. A cégvezetés érdeke persze az, hogy olcsóbbá tegye saját létet. E kényes helyzetben eszmét kell cserélniük a dolgozóknak, mert a munkáltató egy-egy emberrel elbánhat, de ha több ellenállásába ütközik, meggondolja, meddig mehet, mert az már nem biztos, hogy megéri --– véli Hernádvölgyi Andrea, aki hozott létre alapszervezetet ott, ahol korábban nem volt szakszervezet.

Az érdekvédelem feladatát abban határozta meg elsősorban, hogy munkahelyi szinten kihozza a legjobbat a szerint, amit az új törvény megenged. Vannak olyan --–- elsősorban jó gazdasági eredményeket mutató --–- vállalatok, melyek már kijelentették, nem akarnak hozzányúlni a kollektív szerződésekhez, viszont felkészültek az alkudozásokra az olcsóbb foglalkoztatásra törekedő cégekkel. Közülük néhány már korábban felmondta a kollektív szerződést, mások görcsösen ragaszkodnak a számukra kedvező változtatáshoz, ami --– ha nem teljesül a munkavállalói érdekképviselet részéről --–, akkor felmondják a szerződést.

Az év hátralévő részében a munkáltatók "megtanulják" az új Mt.-t, ami a salátatörvény és a legújabb módosítások miatt nem kis feladatot jelent számukra az alelnök szerint. Főként az 50-100 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztatók körében okoz gondot a felkészülés, mert nem rendelkeznek munkajogi szakemberrel. Az MSZOSZ több ezer szakszervezeti titkárt és szakszervezeti bizalmit készített fel a törvénykönyv értelmezésére, gyakorlati használatára, hogy tudják venni a kesztyűt a "végeken", vagyis a munkahelyeken, ha arra szükség van.

A szakszervezet országos kampánya nem a legdrágább médiumokban fut, arról, hogy milyen médiafelületet vásároltak és mennyiért, egyelőre nincs pontos adatuk. Az általános ismeretterjesztés célját emelte ki az alelnök, mert a rendszerváltozás óta felnőtt két generáció, amely nem került be a szakszervezeti életbe, a rendszerváltozás utáni országos kilencven százalékos lefedettségből mára félmilliós tagság maradt.

Az MSZOSZ kékszám akciójának tagtoborzó szándéka is van, még ha nem is ez az elsődleges feladata, a telefonhang arra biztat, belépési szándékát jelezheti az érdeklődő. A 150 ezer aktív dolgozó taggal rendelkező MSZOSZ tagszervezetei közösen adják össze a pénzt a kampányra, ami Hernádvölgyi Andrea szerint azt is jelenti, hogy az érdeklődés felkeltésével számítanak új tagok belépésére. Az érdekvédelem pénzbe kerül, ezt a tagok fizetésének egy százaléka biztosítja, ami csökkenti az adóalapot, de egyéb, pl. Nyugat-Európában létező, jelentős állami támogatást nem kapnak a magyar szakszervezetek.