Újabb foglalkoztatáspolitikai lépések várhatók

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének fórumán tartott előadásában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: fejlettebb gazdasággal rendelkező országok is megirigyelhetnék a termelés, a beruházások, az export és a keresetek növekedését jelző gazdasági mutatóinkat, de a foglalkoztatáspolitika ennek ellenére sincs könnyű helyzetben. A foglalkoztatottak száma ugyan növekszik, a megszűnt és új álláshelyek egyenlege pozitív, de a foglalkoztatás bővülésének üteme nem kielégítő. Amíg a fejlettebb uniós országokban 2-3 százalékos növekedés mellett növekszik a foglalkoztatottak száma, nálunk - szakértők szerint - 4,5-5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség a folyamat automatikus beindulásához. A mostani 3,5-4 százalékos növekedési ütem mellett a kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz az úgynevezett inaktív munkaerő "megmozgatására", a munkapiacra történő bevonására, amit jelez az álláskeresők - statisztikai értelemben munkanélküliek - számának átmeneti emelkedése is. Ez a magyarázata egyébként annak a jelenségnek, hogy egyidejűleg növekszik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait elemezve Csizmár Gábor úgy ítélte meg, hogy a munkaerőpiacon felerősödött a szerkezetváltás, növekedett a verseny és előtérbe került a bérfelzárkózás folyamata. A foglalkoztatáspolitika céljai világosak: legyen több és jobb munkahely, mindenkinek legyen esélye az elhelyezkedésre és a szakmai ismeretek megszerzésére. Az uniós és a nemzeti elgondolások közelítése fontos feladat, a következő esztendőkben várhatóan erősen növekszik a gazdasági aktivitás. Jelenleg a pályakezdők foglalkoztatását nevezte az egyik legnagyobb kihívásnak a miniszter.


Előadása végén a munkaügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet azokra a "lépésekre", amelyeket a minisztérium tett a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiac átláthatósága és a rendezett munkaügyi kapcsolatok terén és jelezte, hogy a jövőben újabb intézkedések várhatóak a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében.

Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor kérdésére válaszolva Csizmár Gábor elmondta: az Európai Unió országaiban 17-27 százalék közötti a közszférában foglalkoztatottak aránya, nálunk 22 százalék. - Az állami területen elsődlegesen nem a foglalkoztatott létszámmal van baj, hanem a magas költségekkel és az alacsony hatékonysággal - hangsúlyozta a miniszter. További kérdésekre válaszolva kiemelte a felnőttképzés jelentőségét, amelyben mintegy 900 ezer ember vesz részt, a ráfordítás pedig meghaladja a 45 milliárd forintot. A regionális képzési központok kiemelt feladata a hátrányos helyzetű emberek képzése, illetve a térségi munkaerő-piaci igények kiszolgálása. Ennek megfelelően alakították át a finanszírozási rendszert is. A miniszter kiemelte: a vállalatok sokat költenek képzésre, sokszor kényszerűségből is. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a fiatalok kapjanak korrekt tájékoztatást arról, hogy a tanulmányaik, a megszerzett képesítés révén milyen eséllyel juthatnak munkához. Egy munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a munkaerőpiac rugalmasságát a foglalkoztatás biztonságának erősítésével összhangban szükséges növelni.